Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-15 • Törvényjavaslat a szabálysértésekről
233 az eljárás egyszerűsítését, az írásbeliség minél nagyobb csökkentését szolgálja. Ilyen döntésre általában akkor kerülhet sor, ha az elkövetőre vagy más érdekeltre hátrányos jogkövetkezmény nem áll be, illetőleg az állásfoglalás rosszallást nem fejez ki; vagy ha a szabálysértésért való felelősségre vonásnak akadálya van. A 48. § (2) bekezdésének célja szintén az egyszerűsítés. A tulajdon elleni szabálysértés vagy orgazdaság miatt indult ügyben ui. a rendőrség felderítést végző szerve szünteti meg az eljárást, ha a feljelentést nála tették, és a felderítés eredménytelen marad. 2. A 49. § az eljárás alakszerű határozattal történő megszüntetésének az eseteit sorolja fel. Itt olyan esetekről van szó, amelyekben általában bizonyos hátrányos jogkövetkezmények állnak be, illetőleg a szabálysértési hatóság az elkövető terhére megállapítja a szabálysértés elkövetését és figyelmeztetést alkalmaz. Törvényességi garanciák teszik szükségessé, hogy ilyenkor az eljárás megszüntetése alakszerű határozattal történjék. A 49. § (2) bekezdése a károsult érdekét tartja szem előtt, amikor kimondja, hogy ha az ügyben kártérítést kértek, vagy ha a munkáltató a szabálysértés megállapításától függő kárigényét bejelentette, az eljárásnak bármely okból történő megszüntetése esetén alakszerű határozatot kell hozni. Kártérítés megállapítása 50. § A Javaslat az eljárás gyorsítása és egyszerűsítése érdekében lehetővé teszi a szabálysértési eljárás során a kártérítési igény érvényesítését. Kimondja ugyanis, hogy a szabálysértési hatóság az elkövetőt — bizonyos korlátok között — a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére kötelezheti. Az alaptalan kárigényt viszont el kell utasítania. A kártérítési igényt szabálysértési eljárás során a következő feltételek esetén lehet érvényesíteni: a kárt az elkövető szabálysértéssel okozta, a károsult a kártérítést az első fokú határozat meghozatala előtt kérte, és a kár nem több ezer forintnál. Ha e feltételek bármelyike hiányzik, a kártérítés érvényesítése bírósági útra (esetleg társadalmi bírósági eljárásra stb.) tartozik. Az 50. § (3) bekezdése lehetőséget ad a kártérítés elbírálásának mellőzésére, ha az elbírálás a szabálysértési eljárás befejezését késleltetné. Minthogy az ilyen mellőzés nem jelent érdemi döntést az igény felől, emiatt nincs helye fellebbezésnek, hanem az igény bírósági vagy más úton érvényesíthető. Pénzbírság kiszabása tárgyalás nélkül 51. § A szabálysértési ügyek intézése sok állampolgárt érint, ugyanakkor az elkövetett szabálysértések nagy része csekély súlyú. Ezért a Javaslat fenntartja azt a lehetőséget, hogy a pénzbírság tárgyalás tartása nélkül is kiszabható. Ez az eljárást egyszerűsíti, gyorsítja. Tárgyalás tartása nélkül büntetésként csak pénzbírság szabható ki, amely 500 forintig terjedhet. Emellett kimondható az elkobzás, kártérítést is meg lehet állapítani (a határozat nyilvános közzétételét azonban nem lehet elrendelni). Általános előfeltétele továbbá a szabálysértési ügy tárgyalás nélküli elintézésének,
