Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-15 • Törvényjavaslat a szabálysértésekről
234 hogy a szabálysértés tényállása tisztázott legyen, és a nevelő hatást tárgyalás nélkül is el lehessen érni. A tárgyalás nélkül pénzbírságot kiszabó határozatnak tartalmaznia kell mindazt, amit az ún. alakszerű határozattal kapcsolatban a 62. § felsorol. Az ilyen határozatot kézbesíteni kell az elkövetőnek, továbbá annak, aki kártérítést kért, vagy akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz. A tárgyalás nélkül hozott határozat ellen kifogással lehet élni. Ezt a kézbesítéstől számított nyolc napon belül lehet a pénzbírságot kiszabó szabálysértési hatóságnál előterjeszteni. A kifogást maga az első fokú határozatot hozó szabálysértési hatóság bírálja el. Ha a kifogás elkésett, vagy azt nem a jogosult terjesztette elő, az első fokú szabálysértési hatóság a kifogást elutasítja. Ha a szabálysértési hatóság a kifogást alaposnak tartja, korábbi határozatát — tárgyalás nélkül — visszavonja vagy módosítja. Visszavonásra rendszerint akkor kerül sor, ha a határozatot a maga egészében hatályon kívül kell helyezni. Módosítani rendszerint akkor kell a határozatot, ha annak valamely rendelkezése, illetőleg a büntetés vagy az intézkedés csak részben szorul megváltoztatásra. A visszavonásról vagy módosításról szóló határozat meghozatalával az első fokú szabálysértési hatóság az ügyet érdemben befejezte. Határozatát ugyanazok számára kell kézbesíteni, akik a pénzbírságot tárgyalás nélkül kiszabó határozatot is megkapták. Ezek az érdemi határozat elleni fellebbezés szabályai (68. § (i) bekezdés) szerint fellebbezhetnek. Ha az eljáró hatóság a kifogásnak nem ad helyt, az ügyben harminc napon belül tárgyalást kell tartani. V. Fejezet TÁRGYALÁS Általános rendelkezések 52. § A szabálysértés elbírálása az ügyek jelentős részében tárgyaláson történik. Tárgyalás tartására van szükség akkor, ha — a megfelelő feltételek hiánya miatt — az ügy tárgyalás nélküli elintézésére egyáltalában nincs lehetőség (pl. a tényállás nincs kellően tisztázva, 500 forinton felüli pénzbírság vagy elzárás kiszabása látszik indokoltnak). A szabálysértési hatóság tárgyalást tart továbbá akkor is, ha ezt a nevelő hatás elérése teszi szükségessé. A tárgyalás egyik legfőbb mozzanata az elkövető és mindazok meghallgatása, akiknek közlései az ügy tisztázását elősegítik (így a tanúké, továbbá — szükség esetén — a szakértőé). A tárgyalásra rendszerint a szabálysértési hatóság székhelyén, hivatali helyiségében kerül sor. Ha azonban ez indokolt (pl. az általános és különös megelőzés érdekében), a tárgyalást a szabálysértés elkövetésének színhelyén vagy az elkövető munkahelyén is meg lehet tartani. Lehetőség van arra is, hogy a tárgyalást a hatóság székhelyén kívül tartsák meg. A szabálysértési eljárást általában egyetlen tárgyaláson be kell fejezni. Az első fokú határozatot — akár tárgyaláson, akár anélkül történik a szabálysértés elbírálása — lehetőleg az eljárás megindításától számított harminc napon belül meg kell hozni.
