Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-15 • Törvényjavaslat a szabálysértésekről
232 A 45. § (2) bekezdése — hatályos jogszabályainkkal összhangban — úgy rendelkezik, hogy a postai küldeményeket és a táviratokat, amíg azokat a címzettnek nem kézbesítették, csak az ügyész írásbeli határozata alapján lehet lefoglalni. A határozat kiadásáig is intézkedni lehet azonban visszatartásuk iránt. A lefoglalt dolog megőrzéséről a szabálysértési hatóságnak kell gondoskodnia. Ez a dolgot, feltéve hogy a használatához a tulajdonosnak (használónak) különös érdeke fűződik, kivételesen az ő őrizetében hagyhatja. Az elkobzás alá eső, gyorsan romló dolgot azonnal értékesíteni kell. Egyébként az értékesítésre csak az elkobzást kimondó határozat jogerőre emelkedése után kerül sor. Ha az eljárás érdekében a dologra már nincs szükség, a lefoglalást meg kell szüntetni, és a dolgot (vagy ellenértékét) a jogosultnak vissza kell adni. Áttétel 46—47. § A Javaslat a szabálysértési ügy más szervhez való áttételét bizonyos esetekben kötelezővé teszi, más esetekben csak lehetőséget ad az áttételre. Kötelező az áttétel, ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény elbírálására más szerv jogosult. E „más szerv" fogalma alá tartozhatnak olyan szervek is, amelyek nem szabálysértési hatóságok. Ez az eset például olyankor, ha a szabálysértést katona követte el, és fegyelmi intézkedésnek van helye (28. § (1) bekezdés). Hasonló okból kerül sor áttételre, ha fiatalkorú szabálysértése miatt iskolai fegyelmező intézkedést kell alkalmazni (77. § (1) bekezdés). Lehetséges továbbá, hogy a szabálysértés nem annak a szabálysértési hatóságnak a hatáskörébe tartozik, amelynél az eljárás megindult, hanem más szabálysértési hatóságéba. Előfordulhat az is, hogy illetékességi szabályok folytán kötelező az áttétel. Bizonyos körülmények mérlegelésétől függően ad az áttételre lehetőséget a 46. § (2) bekezdése. Ha ui. az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, az eljárásra a 39. vagy 40. § alapján illetékes szabálysértési hatóság átteheti az ügyet az említett §-okban felsorolt más szabálysértési hatósághoz (így pl. az elkövető állandó lakóhelye szerinti szabálysértési hatóság az elkövető tartózkodási helye, munkahelye vagy az elkövetés helye szerinti hatósághoz stb.). Az eljárást tehát a 39., illetőleg a 40. §-ban megjelölt illetékességi okok szem előtt tartásával kell megindítani, s az áttétel felől a már megindult eljárás során a szabálysértési hatóság dönt. A 47. § értelmében a várható nagyobb nevelő hatás elérése céljából a szabálysértési hatóság a fegyelmi hatósághoz teheti át az ügyet, ha olyan szabálysértés miatt indul eljárás, amelyet az állami szervvel, társadalmi szervezettel vagy szövetkezettel munkaviszonyban álló személy a munkaviszonyával összefüggésben, a szövetkezet tagja pedig a szövetkezeti tagságával összefüggésben követett el. Áz eljárás megszüntetése 48—49. § A 48. és a 49. § az eljárás megszüntetését rendezi. Ez a 48. §-ban szabályozott esetekben írásban, de alakszerű határozat nélkül, a 49. §-ban említett esetekben pedig alakszerű határozattal történik. Az alakszerű határozat tartalmát a 62. § (2) bekezdése határozza meg. 1. Az alakszerű határozat nélküli döntés lehetőségének kiszélesítésével a 48. §
