Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-5 • Törvényjavaslat a Munka Törvénykönyvéről

•22 zás alapján ellátja a dolgozók biztonsá­gának és egészségének védelme, vala­mint a társadalombiztosítás lebonyolí­tása érdekében reá ruházott és általa el­vállalt feladatokat is. Ezekben a kérdé­sekben — a Minisztertanács által meg­állapított keretek között — az állami szervekre és az állampolgárokra köte­lező rendelkezéseket adhat ki. (2) A szakszervezetek saját anyagi eszközeikből és az állam anyagi támo­gatásával megszervezik a dolgozók üdül­tetését. III. RÉSZ A munkaviszony 18. §. (1) E törvény biztosítja az állampolgároknak azt a jogát, hogy munkaviszonyt létesítsenek, a vállala­toknak pedig, hogy a feladataik ellátá­sához szükséges dolgozókat alkalmaz­zák. (2) Munkaviszonyba a tizennegyedik életévét betöltött állampolgár léphet, ha az általános iskolát eredményesen elvégezte vagy az iskola rendszeres lá­togatása alól felmentették és enélkül is, az iskolai szünet tartama alatt. (3) A munkaviszony létesítése és a munkaviszonyból eredő jogok és köte­lezettségek meghatározása során nem szabad hátrányos megkülönböztetést tenni a dolgozók között nemük, koruk, nemzetiségük, fajuk és származásuk szerint. 19. §. (1) A vállalat köteles újból al­kalmazni azt a munkaképessé vált dol­gozót, aki nála üzemi baleset vagy fog­lalkozási betegség folytán megrokkant és rokkantsági nyugdíjának megállapí­tására tekintettel munkaviszonya ko­rábban megszűnt. (2) A jogszabály szociális helyzetükre, egészségi állapotukra vagy egyéb körül­ményekre tekintettel más személyek előnyben részesítését is előírhatja. (3) A terhes nő vagy anya alkalmazá­sát e körülményre tekintettel meg­tagadni nem szabad. 20. §. (1) A vállalat — ha jogszabály kivételt nem tesz — csak olyan dolgozó­val köthet érvényes munkaszerződést, akinek munkakönyve van. (2) Nőt és fiatalkorút nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetőleg fejlettségére tekin­tettel reá hátrányos következményekkel járhat. (3) Jogszabály — az egészség vé­delme céljából vagy egyébként köz­érdekből — kivételesen a munkaviszony létesítésének feltételeit e törvény ren­delkezésein túlmenően is meghatároz­hatja. 21. §. (1) Az állampolgárok megfelelő elhelyezkedését pályaválasztási tanács­adással, munkaközvetítéssel és más alkalmas módon is elő kell segíteni. (2) A vállalat a szakember-szükségle­tének tervszerű biztosítása érdekében tanulmányi szerződéseket köthet. A szerződésben a vállalat kötelezi magát, hogy a tanulmányok alatt támogatást biztosít, a másik fél pedig vállalja, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a vállalatnál dolgozik. 22. §. (1) A munkaviszony a vállalat és a dolgozó megállapodása — a munka­szerződés — alapján jön létre. Munka­szerződés a kinevezés vagy választás és annak elfogadása is. (2) A munkaszerződésben meg kell határozni a dolgozó munkakörét és sze­mélyi alapbérét. A munkaszerződésben a felek más kérdésekben is megállapod­hatnak. (3) Érvénytelen az a munkaszerződés, amelynek megkötése munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha pedig a munkaszerződésnek csak valamely ren­delkezése ellenkezik a munkaviszonyra vonatkozó szabállyal, csak ez a rendel­kezés érvénytelen és a munkaszerződés tartalma a szabálynak megmegfelelően alakul. 23. §. (1) A munkaviszony határozat­lan vagy határozott időre létesíthető. Jogszabály megszabhatja a határozott

Next

/
Thumbnails
Contents