Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-5 • Törvényjavaslat a Munka Törvénykönyvéről

•22 zás alapján ellátja a dolgozók biztonságának és egészségének védelme, valamint a társadalombiztosítás lebonyolítása érdekében reá ruházott és általa elvállalt feladatokat is. Ezekben a kérdésekben — a Minisztertanács által megállapított keretek között — az állami szervekre és az állampolgárokra kötelező rendelkezéseket adhat ki. (2) A szakszervezetek saját anyagi eszközeikből és az állam anyagi támogatásával megszervezik a dolgozók üdültetését. III. RÉSZ A munkaviszony 18. §. (1) E törvény biztosítja az állampolgároknak azt a jogát, hogy munkaviszonyt létesítsenek, a vállalatoknak pedig, hogy a feladataik ellátásához szükséges dolgozókat alkalmazzák. (2) Munkaviszonyba a tizennegyedik életévét betöltött állampolgár léphet, ha az általános iskolát eredményesen elvégezte vagy az iskola rendszeres látogatása alól felmentették és enélkül is, az iskolai szünet tartama alatt. (3) A munkaviszony létesítése és a munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek meghatározása során nem szabad hátrányos megkülönböztetést tenni a dolgozók között nemük, koruk, nemzetiségük, fajuk és származásuk szerint. 19. §. (1) A vállalat köteles újból alkalmazni azt a munkaképessé vált dolgozót, aki nála üzemi baleset vagy foglalkozási betegség folytán megrokkant és rokkantsági nyugdíjának megállapítására tekintettel munkaviszonya korábban megszűnt. (2) A jogszabály szociális helyzetükre, egészségi állapotukra vagy egyéb körülményekre tekintettel más személyek előnyben részesítését is előírhatja. (3) A terhes nő vagy anya alkalmazását e körülményre tekintettel megtagadni nem szabad. 20. §. (1) A vállalat — ha jogszabály kivételt nem tesz — csak olyan dolgozóval köthet érvényes munkaszerződést, akinek munkakönyve van. (2) Nőt és fiatalkorút nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetőleg fejlettségére tekintettel reá hátrányos következményekkel járhat. (3) Jogszabály — az egészség védelme céljából vagy egyébként közérdekből — kivételesen a munkaviszony létesítésének feltételeit e törvény rendelkezésein túlmenően is meghatározhatja. 21. §. (1) Az állampolgárok megfelelő elhelyezkedését pályaválasztási tanácsadással, munkaközvetítéssel és más alkalmas módon is elő kell segíteni. (2) A vállalat a szakember-szükségletének tervszerű biztosítása érdekében tanulmányi szerződéseket köthet. A szerződésben a vállalat kötelezi magát, hogy a tanulmányok alatt támogatást biztosít, a másik fél pedig vállalja, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a vállalatnál dolgozik. 22. §. (1) A munkaviszony a vállalat és a dolgozó megállapodása — a munkaszerződés — alapján jön létre. Munkaszerződés a kinevezés vagy választás és annak elfogadása is. (2) A munkaszerződésben meg kell határozni a dolgozó munkakörét és személyi alapbérét. A munkaszerződésben a felek más kérdésekben is megállapodhatnak. (3) Érvénytelen az a munkaszerződés, amelynek megkötése munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha pedig a munkaszerződésnek csak valamely rendelkezése ellenkezik a munkaviszonyra vonatkozó szabállyal, csak ez a rendelkezés érvénytelen és a munkaszerződés tartalma a szabálynak megmegfelelően alakul. 23. §. (1) A munkaviszony határozatlan vagy határozott időre létesíthető. Jogszabály megszabhatja a határozott