Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-5 • Törvényjavaslat a Munka Törvénykönyvéről

23 idejű munkaviszony leghosszabb tarta­mát. (2) A munkaviszony létesítésekor írásban próbaidőt is ki lehet kötni. Ennek tartama harminc nap, a felek azonban a munkaszerződésben ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőben is megállapodhatnak. A próbaidő meg­hosszabbítása tilos. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. 24. §. (1) A vállalat és a dolgozó a munkaszerződést csak közös megegye­zéssel módosíthatja. Nem érinti ez a rendelkezés a vállalatnak azt a jogát, hogy a dolgozó személyi alapbérét a bérrendszer vagy bérforma megváltoz­tatására tekintettel módosítsa. (2) A munkaviszonyra vonatkozó sza­bályok a dolgozó érdekében a munka­szerződés módosítását a vállalatra kö­telezően is előírhatják. 25. §. (1) A vállalat és a dolgozó közös megegyezéssel bármikor megszüntet­heti a munkaviszonyt. (2) Megszűnik a munkaviszony a dol­gozónak más vállalathoz történt át­helyezésével. Ebben a két vállalatnak egymással és a dolgozóval meg kell állapodnia. (3) Az áthelyezett dolgozónak az át­helyezését megelőző munkaviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az új vállalatánál töltötte volna el. 26. §. (1) A határozatlan időre létesí­tett munkaviszonyt felmondással mind a vállalat, mind a dolgozó bármikor megszüntetheti. (2) A vállalatnak a felmondást írás­ban kell közölnie, s abból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Mellőz­hető az indokolás, ha a dolgozó egy év­nél rövidebb ideje van a vállalatnál, kivéve, ha ez az első munkaviszonya vagy a dolgozó az indokolást kéri. (3) Csak rendkívül indokolt esetben mondhat fel a vállalat a nála hosszú ideje munkaviszonyban álló és ez alatt az átlagosnál jobb munkájával és példa­mutató magatartásával kitűnt dolgo­zónak. (4) A vállalat a jogszabályban meg­határozott ideig nem mondhat fel a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatra bevonult és az onnan leszerelt, a kereső­képtelenné vált beteg dolgozónak, to­vábbá a terhes és szülő nőnek sem. Jog­szabály a felmondást a dolgozó védel­mében vagy közérdekből egyéb esetek­ben is megtilthatja, korlátozhatja, ille­tőleg feltételekhez kötheti. 2 1 ?» §• í 1 ) A felmondási idő tizenöt naptól hat hónapig terjedhet. Ezen a kereten belül a felmondási idő mértékét a munkaviszonyban töltött idő tarta­mától és a végzett munka jellegétől füg­gően a kollektív szerződés határozza meg. A jogszabály erre vonatkozóan kötelező előírásokat adhat. (2) A vállalat és a dolgozó az előírt­nál hosszabb, de hat hónapot meg nem haladó felmondási időben is megálla­podhatnak. (3) A vállalat a felmondási idő egy részére vagy annak teljes tartamára a dolgozót a munkavégzés alól felmentheti. A felmentés tartamára a dolgozót átlag­keresete megilleti. Ha azonban a válla­lat mond fel, új munkahely keresése végett a dolgozó részére a munka­viszonyra vonatkozó szabályban meg­határozott szabadidőt feltétlenül bizto­sítania kell. 28. §. A határozott időre létesí­tett munkaviszony megszűnik annak az időnek az elteltével, amelyre létesítet­ték. A munkaviszonyt felmondással a határozott idő leltelte előtt megszüntet­heti a vállalat, ha a dolgozó a munkát nem végzi megfelelően vagy annak el­végzésére nem alkalmas, illetőleg a dol­gozó, ha a vállalat a munkaszerződés­ben vállalt kötelezettségét nem teljesíti. 29. §. A dolgozó panaszára a munka­ügyi vitát eldöntő szerv a felmondást hatálytalanítja, ha a felmondásban megjelölt indok valótlan, a felmondás jogszabályi tilalomba, illetőleg korláto­zásba ütközik vagy egyébként nem a megszabott módon történt.

Next

/
Thumbnails
Contents