Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-6 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről

103 túl is sokoldalú érdekeket és széles körű életviszonyokat fog össze. Ezért a termelőszövetkezeti fegyelmi felelősség szabályozása a fegyelmezetlen tag és az egész kollektíva nevelését és a hasonló magatartások megelőzését szolgálja. A fegyelmi felelősség jelentőségét növeli, hogy bár ezt a jogintézményt eddig a 17/1960. (VII. 27.) FM számú rendelet mellékleteként kiadott Termelőszövetkezeti Fegyelmi Szabályzat (a továbbiakban rövidítve : Fegyelmi Szabályzat) szabályozta, most a javaslat a legfontosabb rendelkezéseket törvényi szintre emeli. A törvényjavaslat a fegyelmi felelősség szabályozásánál a hatályos rendelkezésektől különösen két vonatkozásban tér el. A termelőszövetkezeti kollektívák időközi fejlődésére figyelemmel mellőzi annak kimondását, hogy a fegyelmet sértő taggal szemben elsődlegesen nevelő jellegű társadalmi rendszabályt kell alkalmazni (1959. évi 7. sz. tvr. 13. §). A feladatkörök decentralizálását, különösen az üzemi vezetők szerepének növekedését tükrözi az a rendelkezés, amely a jogszabály és az alapszabály által meghatározott körben az üzemi vezetőket is fegyelmi jogkörrel ruházza fel. 3. A fegyelmi felelősségre vonás alapja a fegyelmi vétség, amelynek fogalmát a javaslat hatályos jogunkkal lényegében azonosan állapítja meg (76. §) ; a fegyelmi vétség körébe sorolható magatartásokról csak keretszerű meghatározást ad és mellőzi a tényállásszerű felsorolást, melyre sem lehetőség, sem szükség nincs. A tagsági viszonyból származó kötelezettségeket ugyanis a törvény és végrehajtási rendeletei, továbbá az alapszabály és a termelőszövetkezet belső szabályzatai, továbbá a munkamegállapodások és az illetékes vezetők eseti utasításai igen sokrétűen állapítják meg. A termelőszövetkezetek vállalatszerű gazdálkodásának fejlődése folytán a tagsági kötelezettségek tartalmi elemei is átalakulóban vannak, és a munkaviszony tartalmát alkotó kötelezettségekhez közelednek ; ezzel párhuzamosan tágul azoknak a magatartásoknak a köre is, amelyeket fegyelmi vétségként kell értékelni. A 76. § második fordulata fegyelmi vétségnek minősíti, ha a tag termelőszövetkezeti taghoz nem méltó magatartást tanúsít. Ez a rendelkezés a fegyelmi vétség előbbi tartalmi köréhez képest még inkább keretszerű. Olyan magatartást minősít fegyelmi vétségnek, amellyel a tag a tagsági viszonyból származó kötelezettségét közvetlenül ugyan nem sértette meg, de vétkes tevékenysége vagy mulasztása a szövetkezet közösségének az erkölcsi normáiba, illetőleg jogszabályokba ütközik (pl. ittas állapotban botrányosan viselkedik, dézsmálja a szomszéd háztáji gazdaságának termését). Az e körbe vonható magatartások közös vonása, hogy közvetve bár, de veszélyeztetik a szövetkezet gazdasági és társadalmi funkcióinak megvalósulását, megengedésük rossz fényt vetne a kollektíva egészére. 4. A fegyelmi felelősségre vonás azonban csak akkor töltheti be elsődleges feladatát, a nevelést, ha a tag a már említett szabályokat szándékosan vagy gondatlanul, vagyis vétkesen szegi meg. Nyilvánvalóan a tagság elítélő véleményével találkoznék és a fegyelmi felelősségre vonás alapvető céljaival ellenkező hatásokat váltana ki pl. az a fegyelmi határozat, amely a munkaképtelen beteg tagot büntetné meg a munkavégzési kötelezettség megsértése miatt. A vétkesség súlyosabb vagy enyhébb foka a fegyelmi büntetés kiszabásánál jut fontos szerephez. 5. A fegyelmi vétséget elkövető tag felelősségre vonása a fegyelmi jogkört gyakorló szervek vagy személyek hatáskörébe tartozik. A hatályos szabályok a felelősségre vonást a termelőszövetkezet vezető szerveinek, a vezetőségnek és a közgyűlésnek a feladatává tették. A fegyelmi eljárás elrendelése és a fegyelmi határozat meghozatala általában a vezetőség hatáskörébe tartozott és a közgyűlés kizárólagos hatásköre csak egyes vezető beosztású tagok felelősségre vonására, illetve meghatározott fegyelmi büntetés kiszabására korlátozódott.