Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-6 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről

102 teleit szabályozza, mégpedig nem is évenként, hanem az alapszabályban. Ide tartozik annak rögzítése, hogy az adott termelőszövetkezetben mennyi munkateljesítés jogosít a háztáji föld alsó határára, az alsó és a felső határ között pedig milyen tényezők (munkateljesítés, földminőség stb.) és hogyan növelik a háztáji föld mértékét, továbbá, hogy a nyugdíjas és a járadékos termelőszövetkezeti tagok részére mennyi háztáji földet biztosítanak stb. Az ezen túlmenő feladatokat már a vezetőség hatáskörébe indokolt utalni, amely — az alapszabály általános rendelkezései alapján — jogosult az egyes tagokat személy szerint megillető háztáji földek megállapítására, a háztáji föld területének kijelölésére, birtokbaadására, az alapul szolgáló körülmények tartós változásából eredő módosítások végrehajtására és a háztáji földhasználatra vonatkozó rendelkezések megtartásának ellenőrzésére. Ebben a munkában a vezetőségnek a háztáji bizottság hatékony támogatást tud nyújtani. X. FEJEZET FELELŐSSÉG (76—95. §) 1. A X. fejezet a termelőszövetkezeten belül érvényesülő felelősségi viszonyokat szabályozza, közös fejezetbe foglalva a felelősség két intézményét, a fegyelmi és az anyagi felelősséget. A felelősség célja szocialista jogrendszerünkben elsődlegesen az, hogy a jogellenes magatartások megelőzésére neveljen. A nevelés célzata a termelőszövetkezeti jog felelősségi rendszerében különösen két vonatkozásban jut kifejezésre: egyrészt abban, hogy szabályai a magatartás jogellenessége mellett általában a vétkességet is megkövetelik. A vétkességet — mint a felelősségre vonás egyik feltételét — a javaslat a fegyelmi felelősség esetében mindig megkívánja, és az anyagi felelősségen belül is csak ott állapít meg vétkességtől független ún. tárgyi felelősséget, ahol a kérdés természete és a kollektíva viszonyai ezt megkívánják (pl. a vagyonkezelő tag felelősségénél, vagy a tag életének, egészségének vagy testi épségének megsértéséből eredő kárért való felelősségnél). Másrészt a javaslat a felelősség szankcióit is a nevelés szolgálatába állítja a fokozatosság és az egyéniesítés széles körű alkalmazásával. A felelősségnek ezeket az alapvető vonásait a munkajogban is fellelhetjük, ami a vállalati és a szövetkezeti munkakollektívák életviszonyainak hasonlóságából ered. A termelőszövetkezeti életviszonyok sajátosságai azonban eltérő szabályok kialakítását teszik indokolttá. Példaként szolgálhat a szervezeti élettel kapcsolatos egyes tagsági jogok felfüggesztése a fegyelmi eljárás keretében vagy a kár természetbeni megtérítésének lehetővé tétele. Megjegyzendő, hogy a két felelősségi forma szorosan összefügg s megfelelő esetben együttes alkalmazásuk is szükséges; a fegyelmi felelősségrevonás nem teszi feleslegessé az anyagi felelősség érvényesítését, ha ennek a javaslat 82. §-ában meghatározott előfeltételei fennforognak. FEGYELMI FELELŐSSÉG (76—81. §) 2. Minden közös munka a résztvevők fegyelmét igényli ; a fegyelem megsértőjét felelősség terheli. A kollektíva tagjának fegyelmezetlen magatartása általában közvetlenül nem okoz anyagi hátrányt, sokkal számottevőbb azonban az ilyen magatartás negatív erkölcsi hatása. Ezek a hatások különösen figyelemre méltóak az olyan közösségben, amelynek szervezettsége és rendje a közös munkavégzésen