Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.

1963-11 • Törvényjavaslat a vízügyről

Indokolás a vízügyről szóló törvényjavaslathoz. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS I. A népgazdaság szocialista átalakulása során végbement alapvető változások, az ipari termelés fejlődése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a lakosság kulturális igényeinek és szükségleteinek növekedése egyre nagyobb követelményeket támasztanak a vízigények kielégítésével és a vizek kártételei elleni védekezéssel — a vízgazdálkodással — szemben is. Magyarország természetföldrajzi helyzetéből és adottságaiból, a felszabadulás előtti gazdasági körülményeiből, az ország túlnyomóan agrárjellegéből és ipari elmaradottságából következett, hogy a vízgazdálkodás a múltban úgyszólván kizárólag a mezőgazdasághoz kapcsolódott, annak igényeit szolgálta, s e körben is elsősorban a vizek kártételei elleni védekezésre szorítkozott. A népgazdaság szerkezetében végbement változások eredményeképpen ez a helyzet a felszabadulás után gyökeresen megváltozott. A vízgazdálkodás megszűnt kizárólag mezőgazdasági jellegű, túlnyomórészt a mezőgazdaság érdekeiben álló tevékenység lenni. Kilépett korábbi szűkebb kereteiből, térben és feladatkörében egyaránt kiszélesedett, s a vizek kártételei elleni védekezésen túlmenően a vízkészletek átfogó, tervszerű és komplex hasznosításáig a vízzel kapcsolatos minden szükségletkielégítő funkciót felölel. A vízgazdálkodás tevékenységi köre mindinkább kiterjed az ipar, a városi és a fc.lusi települések vízzel va^ló ellátásának biztosítására és az ellátottság fejlesztésére. A víz ma már egyre nagyobb erőfeszítésekkel biztosítható fontos nyersanyaga, segédanyaga fejlődő iparunknak, elengedhetetlen része a lakosság életszükségletei kielégítésének és természetesen egyik alapanyaga a biztonságos mezőgazdasági termelésnek. Az egységes és tervszerű vízgazdálkodáson belül — bár a mezőgazdasággal összefüggő célkitűzések ez idő szerint és a jövőben is a legfontosabb feladatai közé tartoznak, és a szocialista mezőgazdaság belterjes fejlődésének fontos tényezőjét alkotják — a népgazdaság fejlődési arányainak megfelelően túlsúlyba kerültek az ipari és lakótelepülési vízellátással, valamint a vizek minőségének védelmével kapcsolatos feladatok. Ennek a fejlődésnek eredményeképpen a vízgazdálkodás nemcsak feladatait tekintve és szerkezetileg alakult át, hanem megváltozott a viszonya az egyes népgazdasági ágakhoz is. Feladatai ma már a népgazdaság szinte valamennyi áfának területére kiterjednek, az iparral, a közlekedéssel, az energiagazdálkodással és nem utolsósorban a mezőgazdasággal is egyaránt közvetlen kapcsolatban állanak, s így a korszerű vízgazdálkodás olyan ágazatközi jelleget nyert,