Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.

1963-10 • Törvényjavaslat az építésügyről

32 lyck előírásai) érvényesítéséért, továbbá az általa készített műszaki terv és költségvetés helyességéért,- gazdaságosságáért és teljességéért minden esetben felel. Emellett felelős azért is, hogy a terv műszakilag és gazdaságosan kivitelezhető legyen, továbbá megfeleljen az esztétikai és a korszerű műszaki követelményeknek. A tervező felelőssége természetesen fennáll a szerződésből eredő kötelezettségeinek teljesítéséért is. A tervező felelősségét megállapító szabályból következik a javaslatnak a terve//» olyan kötelezettségét megállapító rendelkezése, mely szerint a tervező köteles figyelemmel kísérni és tanácsaival, észrevételeinek megtételével előmozdítani a ,ki vit élezésnek a műszaki terv szerint történő végrehajtását. Ezen túlmenő kötelezettség a tervezőt csak akkor terheli, ha a tervezői művezetési szerződéssel az építkezés ellenőrzésére, illetőleg a kivitelezés során más szolgáltatásra (pl. állandó helyszíni művezetésre) vállalt kötelezettséget, vagy jogszabály erejénél fogva köteles művezetési tevékenységet végezni. A javaslatnak a tervező felelősségét megállapító általános érvényű szabálya mellett említést kell tenni a generáltervező felelősségéről is. A generáltervező valamennyi — tehát az altervezők által készített — műszaki terv és költségvetés összefüggéséért és egyeztetéséért is felel. A tervező felelősségére vonatkozó szabályokat arra tekintet nélkül kell alkalmazni, hogy a műszaki tervet és költségvetést állami, társadalmi vagy szövetkezeti tervező szerv, illetőleg magántervező készítette-e. A tervező felelősségét — a mulasztástól függően — a polgári jog, a munkajog, a szabálysértési, illetőleg a büntetőjog szabályai, valamint a beruházások és felújítások rendjére vonatkozó jogszabályok szerint kell érvényesíteni. VI. FEJEZET AZÉPÍTMÉNYEK KIVITELEZÉSE 46-47. §. 1. A javaslat (46. §) egyrészt meghatározza az építőipari tevékenység gyakorlására jogosult szervezeteket, illetőleg személyeket, másrészt ezek feladatkörének elhatárolásával megállapítja az építőipari tevékenység gyakorlásának korlátait. Az építőipari munkák kivitelezése elsősorban a kifejezetten e célra alakult szervezetek: az országos vagy területi illetékességgel működő állami építőipari vállalatok, építőipari szövetkezetek, továbbá az építőipari kisiparosok feladata, lùnellett azonban a javaslat — a jelenlegi gyakorlatra figyelemmel — lehetővé teszi, hogy olyan állami szervek, társadalmi szervezetek, illetőleg szövetkezetek is gyakoroljanak építőipari tevékenységet, amelyeknek ez csak melléktevékenysége, vagy saját építőipari munkájuk házilagos elvégzéséhez szükséges. A javaslat az építőipari tevékenység gyakorlására jogosult szervezetek, illetőleg személyek főfeladatát a tulajdoni formák figyelembevételével határozza meg. Ennek megfelelően az állami tulajdonban álló építmények építésével és fenntartásával kapcsolatos építőipari munkák elvégzése az állami építőipari vállalatok, továbbá az állami szervek és a társadalmi szervezetek keretében működő építőipari részlegek feladata, a szövetkezeti és a személyi tulajdonban álló építményekkel kapcsolatos ilyen munkák elvégzése pedig az építőipari szövetkezetek és a szövetkezetek építőipari részlegeinek tevékenységi körébe tartozik. A személyi tulajdonban álló építményekkel kapcsolatban felmerülő építési és javítási igények kielégítése az építőipari kisiparosoknak is feladata.