Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-10 • Törvényjavaslat az építésügyről
33 A javaslat az építőipari kivitelezési jogosultságra és a tevékenységi körökre vonatkozóan részletes rendelkezéseket nem tartalmaz, ezeket — a népgazdaság mindenkori igényeire figyelemmel — a Minisztertanács, illetőleg az építésügyi miniszter állapítja meg. 2. Az építőipari tevékenységet folytató állami szervek és társadalmi szervezetek nem tartoznak minden esetben az építésügyi ágazatot irányító építésügyi miniszter felügyelete alá, emellett jelentős a szövetkezetek és a kisiparosok építőipari tevékenysége is. Az ágazat egységes irányítása viszont szükségessé teszi, hogy az építőipari tevékenységgel szemben támasztott építéspolitikai célkitűzések és szakmai követelmények egységesen érvényre jussanak. E célból rögzíti a javaslat (47. §), hogy az építésügyi miniszter — az építéstervezéshez hasonló módon — szakfelügyeletet gyakorol az építőipari tevékenység felett. 48-49. §. 1. A javaslat az építési szerződésre vonatkozó szabályokat (48. §) — a 44. §-sal kapcsolatban kifejtett indokok figyelembevételével — a tervezési szerződésre vonatkozó rendelkezésekkel azonos módon állapítja meg. Eltérés csupán annyiban van, hogy jogszabály a több éven át tartó építőipari munkák kivitelezésével kapcsolatban az építési szerződésen felül — az építési szerződési rendszer keretében — egyéb szerződés (pl. kapacitás-szerződés) megkötését is elrendelheti, továbbá a generálkivitelezés elve alkalmazásának kötelezettsége alól jogszabály kivételt engedélyezhet. Az építtető és a kivitelező által megkötött kapacitás-szerződés, mint előszerződés azt a célt szolgálja, hogy a felek az építési szerződés megkötését — általános jellegű feltételek kikötése mellett — vállalják, részben pedig az építési szerződés megkötése előtti főbb együttműködési formákat állapítják meg. A generálkivitelezés elve annak felismerésén alapul, hogy az építkezésben résztvevő, egymással szoros együttműködésre kötelezett kivitelező szervezetek munkájának összehangolása csak egy kivitelező (a generálkivitelező) tevékenységével oldható meg eredményesen. Egyes nagy építkezéseknél azonban indokolt lehet, hogy a kivitelezés egy-egy önálló részét közvetlen szerződés alapján vállalja el valamely szakosított vállalat. Ez leggyakrabban akkor fordul elő, ha a kivitelezésben érdekelt szervezetek nem ugyanannak az irányító hatóságnak a felügyelete alá tartoznak. Ilyen esetekben a generálkivitelezés elvének alkalmazására vonatkozó kötelezettség alól kivétel engedélyezése indokolt. 2. Az építőipari munka jellege szükségessé teszi, hogy a kivitelezés folyamata alatt, de már azt megelőzően is, a felek között az egyéb tervszerződések körében is kötelező együttműködésnél szorosabb együttműködés jöjjön létre. Ez az együttműködési kötelezettség kiterjed a tervezőre is, aki — bár nincs közvetlen szerződéses kapcsolatban a kivitelezővel — részben az építtető megbízottjaként (tervezőművezető) jár el, részben szerződésen kívüli, de jogi következményekkel átszőtt, a javaslat által a tervező felelősségének megállapításánál is hangsúlyozott kapcsolatban áll a generálkivitelezővel. Ezért beruházási rendszerünk az építkezések előkészítésének rendjét már úgy alakította ki, hogy az építési beruházások megvalósításában közreműködő felek — az építtető, a tervező és a kivitelező — minél korábban és minél szorosabban együttműködjenek. Ezt az együttműködési kötelezettséget mondja ki a javaslat (49. §) is. 50. §. A javaslatnak a kivitelező felelősségét megállapító szabályai iránymutatásként a — jelenleg e téren érvényesülő elvek figyelembevételével — egyrészt az építő-