Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.

1963-10 • Törvényjavaslat az építésügyről

31 A típustervezés részletes szabályait a beruházások és felújítások rendjéről szóló 45/1961. (XII. 9.) Korm. számú rendelet és az annak végrehajtására kiadott 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-EM. számú együttes rendelet tartalmazza. 44. §. A Polgári Törvénykönyv 397. §-a értelmében a szocialista szervezetek a népgazdasági terv megvalósítása érdekében fennálló valamennyi kölcsönös kötelezettségük részletes meghatározása és teljesítése céljából a termékszállítás, építés és a vállalkozás körébe tartozó más szolgáltatásokra tervszerződéseket kötelesek kötni. A szocialista szervezetek között azonban a terv végrehajtása során nem csupán szállítási, építési és vállalkozási szerződések, hanem tervezési szerződések is létrejöhetnek, ezért a Ptk. 409. §-ának (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy jogszabály ezekre is a tervszerződések szabályainak alkalmazását írja elő. A javaslat az idézett rendelkezésekkel összhangban írja elő, hogy ha az építtető állami szerv vagy társadalmi szervezet, a tervezési munka elvégzésére az illetékes tervezővel — a javaslat 41. §-a értelmében állami tervező szervvel tervezési szerződést köteles kötni. E szerződéskötési kötelezettség mellett jogszabály tervezői művezetési szerződés kötésének kötelezettségét is elrendelheti. A tervezői művezetési szerződéssel a tervező arra vállal kötelezettséget, hogy elősegíti és ellenőrzi az építménynek a műszaki tervek szerint történő megvalósítását és megadja a terv és a költségvetés helyes értelmezéséhez szükséges tájékoztatást. Bár az állami tervező szervek elsődleges feladata az állami szervek és a társadalmi szervezetek építkezéseivel kapcsolatos műszaki tervek elkészítése, jogszabály — így pl. a magánerőből történő társas- és -csoportos lakóházépítkezésekről szóló 2/1964. (VII. 5.) EM. számú rendelet 8. §-a — lehetővé teszi, hogy más építtetők részére is végezzenek építéstervezési tevékenységet. Ilyen esetben nem a Polgári Törvénykönyvnek a vállalkozási szerződésre vonatkozó szabályai, hanem a tervezési szerződés szabályai kerülnek alkalmazásra. Erre figyelemmel rögzíti a javaslat, hogy jogszabály tervezési szerződés, illetőleg tervezői művezetési szerződés kötésének kötelezettségét állami szervnek vagy társadalmi szervezetnek nem minősülő építtetők tekintetében is elrendelheti. Az építmény műszaki terveinek elkészj^ése során igen gyakran több tervező közreműködése szükséges. Ezzel kapcsolatban kialakult a generáltervezés elve. E helyes elvet a javaslat változatlanul fenntartja, amikor kimondja, hogy az egész tervezési munkára egy tervezővel kell szerződést kötni akkor is, ha a tervezéshez több tervező közreműködése szükséges. Ilyen esetben a generáltervező a részfeladatok elvégzésére altervezési szerződéseket köthet. A tervezési és a tervezői művezetési szerződésre vonatkozó részletes szabályokat a beruházások és felújítások rendjéről szóló 45/1961. (XII. 9.) Korm. számú rendelet és az annak végrehajtására kiadott 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-EM. számú együttes rendelet tartalmazza. 45. §. A javaslat körvonalazza a tervező felelősségét, s e körben megállapítja a felelősség legfontosabb elemeit. Ezek az állami tervező szervek építéstervezési tevékenysége során szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján kerültek megállapításra. A javaslat nem törekszik a tervező felelősségének tételes meghatározására, mert az a tervezési, illetőleg a tervezői művezetési szerződéssel létesített jogviszony tartalmától függően változhat. Főszabály azonban az, hogy a tervező a tervezésre vonatkozó jogszabályok és más rendelkezések (pl. műszaki előírások, tervezési irányelvek, szabványok, szakmai követelmények, az építménnyel kapcsolatos hatósági engedé-