Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.

1963-10 • Törvényjavaslat az építésügyről

28 37-40. §. 1. A rendezési tervek célkitűzéseinek és az építésügyi szabályok érvényrejut* tatása hatósági kényszerítő eszközök igénybevétele nélkül maradéktalanul nem lehetséges. Az építésügyi igazgatásban ugyanis sokszor ellentétbe kerül az érdekeltek egyéni érdeke a közérdekkel. Ilyen esetekben az építésügyi hatóságnak kell az • érdekeket összeegyeztetnie. Ennek szükségessége az építési munka végzése során, innak befejezésekor, továbbá a már fennálló építmény és telek tekintetében egyaránt felmerülhet. Attól függően, hogy a hatósági beavatkozásra mely szakaszban kerül sor, más-más tartalmú intézkedések megtételét kell lehetővé tenni. A javaslat (37. §) az építésügyi hatósági kötelezés szabályait erre figyelemmel állapítja meg. 2. A javaslat (38. §) nagy fontosságot tulajdonít az építési engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon végzett építkezések kérdésének. Ezek az építkezések ugyanis nagy mértékben veszélyeztethetik a városok és községek tervszerű fejlesztését, a rendezési tervekben előirányzott terület fel használást és beépítést, ugyanakkor a szomszédok jogos érdekeit is sérthetik. Ezért a javaslat továbbra is fenntartja a városrendezésről és az építésügyről szóló 1937. évi VI. törvénynek azt a rendelkezését, hogy az építésügyi hatóság az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon megépített, az építéskor érvényben volt rendezési terveknek, illetőleg építésügyi szabályoknak meg nem felelő építmény átalakítását, ha pedig ez megfelelően nem lehetséges, a lebontását rendelheti el. Az építésügyi hatóság ilyen intézkedéseit általában mérlegelési jogkörében leszi meg. Kivétel ez alól az az eset, amikor az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon megépített építmény közvetlenül veszélyezteti az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot, vagy annak állékonysága nem felel meg a műszaki követelményeknek és a veszély megfelelő átalakítással nem szüntethető meg. Ilyen ( »étben az építmény lebontását el kell rendelni. Az építésügyi hatóságot intézkedéseinek megtétele során időbeli korlát ál tahiban nem köti. Más a helyzet az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végzett olyan építkezés esetében, amikor az építmény lebontásának elrendelése nem kötelező. Ilyen esetben nem szabad az építkezőt túlságosan hosszú ideig bizonytalanságban tartani, ezért a javaslat szerint az építésügyi hatóság csak a ibálytalan építkezés tudomására jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építmény használatba vételétől számított tíz éven belül rendelheti el e < ímen az építmény átalakítását, illetőleg lebontását. Természetesen ilyen jellegű intézkedés megtétele később is lehetséges, ha azt nem a szabálytalan építkezés, hanem az építmény állapota teszi szükségessé. 3. Az építésügyi hatósági kötelezés alanya általában az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója). A javaslatnak ez a rendelkezése (39. §) összhangban áll a 34. §-sal kapcsolatban már kifejtett azzal a polgári jogi elvvel, hogy a tulajdonos (kezelő, használó) felel az ingatlan állagáért. E szabály alól a javaslat akkor tesz kivételt, ha az építési munkát (pl. emeletráépítést, tetőtérbeépítést, lakás műszaki megosztásit, bérlemény átalakítását) nem az ingatlan tulajdonosa (kezelője, haszna htja), hanem harmadik személy végeztette. Ilyen esetben az építési munka következtében szükségessé vált munkálatok elvégzése (pl. idegen ingatlanban keletkezett károk helyreállítása) az építtetőt terheli. A városkép védelme és az idegenforgalom szempontjai megkövetelik, hogy az iizlethomlokzatok, kirakatszekrények, hirdetőberendezések, feliratok rendeltetésüknek és az esztétikai követelményeknek mindenkor megfeleljenek. Ezek jókarbantartása általában összefügg az üzletvitellel, ezért a javaslat szerint a szabályos állapot megteremtéséhez szükséges munkálatok elvégzésére általában azt kell köte-