Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.

1963-10 • Törvényjavaslat az építésügyről

28 37-40. §. 1. A rendezési tervek célkitűzéseinek és az építésügyi szabályok érvényrejut* tatása hatósági kényszerítő eszközök igénybevétele nélkül maradéktalanul nem lehetséges. Az építésügyi igazgatásban ugyanis sokszor ellentétbe kerül az érdekel­tek egyéni érdeke a közérdekkel. Ilyen esetekben az építésügyi hatóságnak kell az • érdekeket összeegyeztetnie. Ennek szükségessége az építési munka végzése során, innak befejezésekor, továbbá a már fennálló építmény és telek tekintetében egy­aránt felmerülhet. Attól függően, hogy a hatósági beavatkozásra mely szakaszban kerül sor, más-más tartalmú intézkedések megtételét kell lehetővé tenni. A javaslat (37. §) az építésügyi hatósági kötelezés szabályait erre figyelemmel állapítja meg. 2. A javaslat (38. §) nagy fontosságot tulajdonít az építési engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon végzett építkezések kérdésének. Ezek az épít­kezések ugyanis nagy mértékben veszélyeztethetik a városok és községek terv­szerű fejlesztését, a rendezési tervekben előirányzott terület fel használást és beépí­tést, ugyanakkor a szomszédok jogos érdekeit is sérthetik. Ezért a javaslat továbbra is fenntartja a városrendezésről és az építésügyről szóló 1937. évi VI. törvénynek azt a rendelkezését, hogy az építésügyi hatóság az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon megépített, az építéskor érvényben volt rendezési ter­veknek, illetőleg építésügyi szabályoknak meg nem felelő építmény átalakítását, ha pedig ez megfelelően nem lehetséges, a lebontását rendelheti el. Az építésügyi hatóság ilyen intézkedéseit általában mérlegelési jogkörében leszi meg. Kivétel ez alól az az eset, amikor az építési engedély nélkül vagy az enge­délytől eltérő módon megépített építmény közvetlenül veszélyezteti az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot, vagy annak állékonysága nem felel meg a műszaki követelményeknek és a veszély megfelelő átalakítással nem szüntethető meg. Ilyen ( »étben az építmény lebontását el kell rendelni. Az építésügyi hatóságot intézkedéseinek megtétele során időbeli korlát ál ta­hiban nem köti. Más a helyzet az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végzett olyan építkezés esetében, amikor az építmény lebontásának elren­delése nem kötelező. Ilyen esetben nem szabad az építkezőt túlságosan hosszú ideig bizonytalanságban tartani, ezért a javaslat szerint az építésügyi hatóság csak a ibálytalan építkezés tudomására jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építmény használatba vételétől számított tíz éven belül rendelheti el e < ímen az építmény átalakítását, illetőleg lebontását. Természetesen ilyen jellegű intézkedés megtétele később is lehetséges, ha azt nem a szabálytalan építkezés, hanem az építmény állapota teszi szükségessé. 3. Az építésügyi hatósági kötelezés alanya általában az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója). A javaslatnak ez a rendelkezése (39. §) összhangban áll a 34. §-sal kapcsolatban már kifejtett azzal a polgári jogi elvvel, hogy a tulajdonos (kezelő, használó) felel az ingatlan állagáért. E szabály alól a javaslat akkor tesz kivételt, ha az építési munkát (pl. emeletráépítést, tetőtérbeépítést, lakás műszaki megosztásit, bérlemény átalakítását) nem az ingatlan tulajdonosa (kezelője, hasz­na htja), hanem harmadik személy végeztette. Ilyen esetben az építési munka követ­keztében szükségessé vált munkálatok elvégzése (pl. idegen ingatlanban keletkezett károk helyreállítása) az építtetőt terheli. A városkép védelme és az idegenforgalom szempontjai megkövetelik, hogy az iizlethomlokzatok, kirakatszekrények, hirdetőberendezések, feliratok rendelteté­süknek és az esztétikai követelményeknek mindenkor megfeleljenek. Ezek jókarban­tartása általában összefügg az üzletvitellel, ezért a javaslat szerint a szabályos állapot megteremtéséhez szükséges munkálatok elvégzésére általában azt kell köte-

Next

/
Thumbnails
Contents