Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-10 • Törvényjavaslat az építésügyről
25 2. Általános panaszként merült fel, hogy az építkezések hatósági engedélyezési rendszere bonyolult, és a szükséges engedélyek megszerzése hosszadalmas utánjárást igényel. Olyan esetekben ugyanis, amikor az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az építésügyi hatóság hatáskörébe nem tartozó (pl. egészségügyi, ti'ízrendészeti, műemléki, régészeti, természetvédelmi, útügyi, bányahatósági) követelményeket is érvényre kell juttatni, az ehhez szükséges különböző hatósági engedélyeket és hozzájárulásokat az illetékes hatóságoktól az engedélyt kérőnek jelenleg külön-külön kell beszereznie. A fennálló helyzeten kíván gyökeresen változtatni a javaslat (27. §), amikor rögzíti azt az eljárási elvet, hogy ha jogszabály az építésügyi hatósági engedély megadásával kapcsolatban más állami szervek előzetes meghallgatását vagy hozzájárulását is előírja, a határozathozatal előtt gondoskodni kell az érdekelt állami szervek szakvéleményének beszerzéséről. Az állami szervek szakvéleményébe foglalt előírások kötik az építésügyi hatóságot, ezért azokat az építésügyi hatósági engedélybe (határozatba) kell foglalni. E rendelkezéssel összhangban a végrehajtási jogszabályok állapítják meg, hogy az érdekelt állami szervek szakvéleményének beszerzése — az engedélyt kérő helyett — az építésügyi hatóság, illetőleg a tervező feladata. 3. Már a városrendezésről és az építésügyről szóló 1937. évi VI. törvény is kimondta, hogy építési engedélyt annak lehet adni, aki igazolja, hogy tulajdonjogánál fogva vagy más jogcímen a telken építeni jogosult. E szabályt a jogosulatlan építkezések megakadályozása céljából — a Polgári Törvénykönyvvel összhangban — a javaslat (28. §) érdeben fenntartja, egyidejűleg megállapítja a közös tulajdonban álló ingatlanon fennálló építési jogosultság alapvető szabályait is. A Polgári Törvénykönyvre figyelemmel közös tulajdonban álló ingatlanon a tulajdonostárs akkor építkezhet, ha ehhez valamennyi tulajdonostárs hozzájárult, E rendelkezést a javaslat — a be nem épített telkek mielőbbi beépítéséhez fűződő közérdekre figyelemmel — azzal fejleszti tovább, hogy az építésügyi hatosa <r a tervezett építési munkára az engedélyt meghatározott körülmények fennállása esetében akkor is megadhatja, ha a tulajdonostársaknak a tulajdoni hányad szerint számított többsége hozzájárult az építkezéshez. Tekintettel arra, hogy az építési engedély államigazgatási természetű jogosítvány, s lényegében annyit jelent, hogy az engedélyben megjelölt építési munka a vonatkozó rendszabályoknak megfelel, az engedély megadása az ezzel kapcsolatban a tulajdonostársak között esetleg felmerülő polgári jogi vitát nem dönti el. Az ilyen kérdésekben való döntés a bíróság hatáskörébe tartozik. 4. A javaslat (29. §) — a közös tulajdonban álló ingatlanok tulajdonostársainak érdekei mellett — védi az építési munkával érintett telekkel szomszédos ingatlanok tulajdonosainak (kezelőinek, használóinak) jogos érdekeit is. Ezt a célt szolgálja az a rendelkezés, amely tiltja pl. a környezetre káros hatást eredményező, a szomszédos ingatlanok használatát számba vehetően korlátozó építmények engedélyezését. 5. Az építmények megvalósítása során alapvető népgazdasági követelmény, hogy az építmény rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen. Ennek biztosításához igen gyakran járulékos építmények (pl. utak, közművek) létesítése is szükséges, emellett az építmény környezetének rendezéséről (pl. fásításáról, parkosításáról) is gondoskodni kell. E munkálatokat az építménnyel együtt, vagy már azt megelőzően meg kell valósítani. A korszerű területrendezési és építési elvek érvényrejuttatása ugyanis azt igényli, hogy az utak és a közművek már az építkezés időszakára rendelkezésre álljanak, mert ezáltal ideiglenes megoldásokkal járó felesleges kiadásokat lehet megtakarítani. Ezért a javaslat (30. §) az építmény rendeltetésszerű haszna la tához szükséges járulékos munkálatok megvalósításának kötelezettségét írja elő.
