Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-10 • Törvényjavaslat az építésügyről
26 6. A hagyományostól eltérő építési anyagok, szerkezetek, építési módok és építőipari szerelvények alkalmasságát csak megfelelő szakismeretek alapján és berendezések segítségével, esetleg hosszadalmas kísérletezés útján lehet megállapítani, ezért azok alkalmazását olyan központi szerv engedélyétől kell függővé tenni, ahol az alkalmasság megítéléséhez szükséges szakértelem és segédeszközök rendelkezésre állnak. Építőanyag- és építőiparunk műszaki fejlesztése, ennek összehangolása, a korszerű rendeltetésnek megfelelő építmények létesítése, valamint a nemzetközi együttműködés igénye az újfajta építési anyagok, szerkezetek, szerelvények és építési módok bevezetésének, alkalmazásának a jelenleginél \ összefogottabb irányítását kívánja. Ezt a célt szolgálja a javaslat 31. §-a. 7. A javaslat 32. §-a az építési munka végrehajtása során felmerülő általános kérdéseket rendezi. Ilyenek pl. az építési engedély alkalmazása, a közterület használat és a szomszédos ingatlanok használata, valamint az építkezések során előkerülő építészeti emlékek és képzőművészeti alkotások védelme. A javaslat az ásatás során vagy az ásatás esetén kívül földmunka vagy más ok következtében a föld felszíne alól előkerülő muzeális tárgy védelméről nem rendelkezik, mert e vonatkozásban a muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9. számú törvényerejű rendelet 16—17. §-ának rendelkezései szerint kell eljárni. 8. Azt a körülményt, hogy az építményt az építési engedélynek megfelelően és rendeltetésszerű használatra alkalmas módon építették-e meg, az építésügyi hatóság az építkezés befejezését követően — beruházás esetében a műszaki átadásátvételi eljárás során — állapítja meg, s attól függően, hogy az építmény a követelményeknek megfelel-e, az építmény használatbavételét engedélyezi vagy azt megtiltja, illetőleg a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetésétől teszi függővé. Ennek különösen az emberi tartózkodásra szolgáló épületek esetében van nagy jelentősége. Az építmények műszaki tervezése és megépítése során alapvetően figyelembe kell venni az építmény rendeltetését. Ettől függően kell ugyanis biztosítani állékonyságát, teherbírását, helyiségeinek méretezését és kialakítását. Az erre vonatkozó építési előírások, rendeltetési és biztonsági követelmények érvényrejuttatását az építésügyi hatóság az építési és a használatbavételi engedély megadása során ellenőrzi, és az engedélyben a használat célját meghatározza. Az építménynek az engedélyezett céltól eltérő használata esetén olyan káros elváltozások vagy hatások keletkezhetnek, amelyek az építmény állékonyságát, az egészséget, az élet- és közbiztonságot veszélyeztethetik vagy a szomszédok jogos érdekeit sérthetik, ezért a javaslat (33. §) az engedélyezett céltól eltérő használathoz is előírja az építésügyi hatóság engedélye megszerzésének kötelezettségét. 9. A javaslat (34. §) az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) kötelezettségévé teszi az építmény jókarbantartásáról, illetőleg fenntartásáról való gondoskodást, s az építmény állapotának és állékonyságának időszakonkénti felülvizsgálatát. Ez a szabály összhangban van a Polgári Törvénykönyv 354. §-a (1) bekezdésének azzal a rendelkezésével, mely,szerint az épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságaiból másra háramló kárért — a jogszabályban meghatározott kivétellel az épület tulajdonosa felelős. Emellett figyelemmel kellett lenni arra is, hogy az állami ingatlanvagyon tulajdonjogáról, kezeléséről szóló 244/1950. (X. 1.) M. T. számú rendelet 2. §-ának (2) bekezdése, totábbá az állami tulajdonban álló, bérbeadás útján hasznosított ingatlanok kezeléséről szóló 20/1960. (IV. 17.) Korm. számú rendelet 5. §-ának (1) bekezdése szerint a tulajdonosra háruló ilyen kötelezettségeket az ingatlan kezelője viseli. E kötelezettség az állami tulajdonban álló, tartós és ingyenes használatba adott házingatlan esetében a 7/1961. (Vili. 27.) ÉM. számú rendelet 20. §-ának (1) bekezdése szerint a használót
