Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-10 • Törvényjavaslat az építésügyről
20 A javaslat a cseretelek adásának feltételei között — a lakóházépítésre vonatkozó kötelezettségvállalás mellett — a külön jogszabályban meghatározott más feltételekre is utal. Ilyen feltételeket jelenleg a 2/1962. (IV. 30.) ÉM-PM. számú együttes rendelet állapít meg. 15. §. Egészségügyi, tűzrendészeti és biztonsági szempontból sokszor felmerül annak szükségessége, hogy az üzemek és az építmények által a környezetre, illetőleg a környezet által az üzemekre és építményekre gyakorolt káros hatás a lehető legkisebb mértékre korlátozódjék. Ennek biztosítása érdekében különböző jogszabályok egyes üzemek és építmények vonatkozásában védőterületek (védőövezetek, védősávok) létesítésének kötelezettségét írják elő, s egyúttal megállapítják e területeken a beépítés lehetőségét, továbbá a használat mértékét és módját is. így pl. védőterületet kell létesíteni az egészségre ártalmas gázt, füstöt, gőzt, sugárzást kibocsátó, zajos, tűz- és robbanásveszélyes üzemek, telepek, raktárak, repülőterek körül, gőzmozdony vontatású vasutak, közutak, villamosművek és táv- és csővezetékek mentén, közcélú ivóvíz-ellátásra szolgáló víznyerőhelyek, ásvány- és gyógyforrások környezetében. A javaslat ebben a vonatkozásban csupán a legfontosabb közös szabályokat tartalmazza, ugyanakkor abban a kérdésben, hogy milyen esetekben szükséges védőterület létesítése, továbbá hogy azok területének beépítése és használata miként lehetséges, a külön jogszabályokra utal. 16. §. A területrendezés gyakorlati végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges adott esetben ingatlanok tulajdonjogának szocialista szervezetek javára történő megszerzése. Ez a polgári jogban szabályozott általános tulajdonszerzési módokon nem mindig lehetséges. Felmerül ezért az ingatlanok kisajátítás útján történő megszerzésének szükségessége. A javaslat ennek eseteit — a városrendezésről és az építésügyről szóló 1937. évi VI. törvénytől eltérően — nem állapítja meg, mert a kisajátításra vonatkozó jogszabályok a területrendezés céljára szükséges ingatlanok tekintetében is megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak. Ezért a javaslat az említett, jogszabályok alkalmazására utal. 17-19. §. ( 1. A közérdek és az egyes lakosok érdekei egyaránt megkövetelik a korszerű úthálózat kiépítését. Utak hiányában ugyanis új építési telkek nem alakíthatók ki, a meglevő telkek pedig nem építhetők be. Az utakról szóló 1962. évi 21. számú törvényerejű rendelet általánosságban megállapítja az úthálózat kialakításával, fejlesztésével és fenntartásával kapcsolatos alapvető szabályokat, a területrendezéssel kapcsolatos útépítésről azonban nem rendelkezik. Ebben a kérdésben az idézett törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 34/1962. (IX. 16.) Korm. számú rendelet 18. §-ának (1) bekezdése arra utal, hogy a város-(község-)rendezéssel kapcsolatos útépítés céljára szükséges ingatlanok megszerzése az erre vonatkozó külön jogszabályok szerint történik. Ezekre tekintettel állapítja meg a javaslat a közút céljára szükséges ingatlanok igénybevételének szabályait. 2. Már a városrendezésről és az építésügyről szóló 1937. évi VI. törvény is a javaslathoz (17. §) hasonlóan állapította meg az építésügyi hatóságnak azt a jogát, hogy a részletes rendezési terv szerint közút létesítése, bővítése vagy szabályozása céljára szükséges területet a közút mentén fekvő telkekből — kisajátítási eljárás
