Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-10 • Törvényjavaslat az építésügyről
21 nélkül igénybe veheti és közterületként lejegyeztetheti, a részletes rendezési fcerv szerint feleslegessé vált közterületet pedig a telekhez hozzájegyeztetheti. A telekkönyvi le- vagy hozzájegyzésre rendszerint folyamatosan és akkor kerül sor, ha a telkek tulajdonosai a telek alakítására, bekerítésére, vagy beépítésére kérnek engedélyt, illetőleg a közút létesítésének, bővítésének vagy szabályozásának szükségessége hivatalból elrendelt telekalakítás kapcsán merül fel. Természetesen annak sincs akadálya, hogy az építésügyi hatóság az érintett telkeknek közút céljára szükséges részét akkor vegye igénybe, amikor a közút létesítése, bővítése vagy szabályozása — a forgalom megnövekedett követelményeinek kielégítése céljából vagy más okból — az említett telekalakítási, bekerítési, illetőleg beépítési szándékok nélkül szükséges. A javaslat az építésügyi hatóságnak a telekkönyvi le- vagy hozzá jegyzést elrendelő határozata tekintetében — a telekalakítás tárgyában hozott határozattal kapcsolatban már kifejtett okból kizárja a bíróság előtti megtámadás lehetőségét. 3. A városrendezésről és az építésügyről szóló 1937. évi VI. törvény — a legtöbb külföldi államban kialakult jogi szabályozáshoz hasonló módon — úgy rendelkezett, hogy a telek igénybevett részéért nem jár kártalanítás, ha az a telek területének egyharmadát nem haladja meg. A javaslat (18. §) ezt a mértéket a telek területének egyötödére csökkenti, az ezt meghaladó többletterületért kártalanítást biztosít. A javasolt kártalanítási szabály^arra figyelemmel alakult ki, hogy a közút létesítése, bővítése vagy szabályozása következtében a közút mentén fekvő telkek az építésügyi szabályoknak megfelelő beépítésre alkalmassá, közterületről közvetlenül megközelíthetővé válnak, ennélfogva értékük emelkedik, így a telkek tulajdonosait anyagi károsodás nem éri. Más az eset akkor, ha à telek megmaradó része az igénybevétel folytán az építésügyi szabályoknak megfelelő beépítésre alkalmatlanná válik. Ilyen esetben a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni, s az egész telekért kell kártalanítást adni. Előfordulhat, hogy a közút létesítése céljára szükséges területet teljes szélességben az új közút egyik oldalán fekvő telkekből kell igénybe venni. Ilyen esetben a közút által nyújtott előnyöket az igénybevétellel nem érintett telkek tulajdonosai is élvezik, s telkük értéke növekszik. Méltányos ezért, hogy a városi (községi) tanács végrehajtó bizottsága részére fizessék meg a szemben fekvő telkekből igénybevet 1 terület fele értékét, melynek összege azonban nem haladhatja meg a saját telkük területe egyötöd részének értékét. E szabály alkalmazása révén az új közút létesítése az igénybevétellel érintett és a nem érintett telkek tulajdonosait hasonló arányban terheli. 4. A részletes rendezési terv gyakran megváltoztatja a már kialakult építési telkek alakját, az utak vonalvezetését és szélességét, s ennek következtében a közterület egy része feleslegessé válik. Ilyen esetekben a felesleges közterületet rendszerint a vele szomszédos telkek alakításának céljára használják fel. Tekintettel arra, hogy a telekhez hozzájegyzett közterület növeli a telek eredeti terjedelmét, s ezáltal á tulajdonos gazdagodik, a javaslat (19. §) szerint a tulajdonos a közterületért kártalanítást köteles fizetni. Ha a hozzájegyzéssel egyidejűleg a telek egy részét közút céljára igénybe veszik, a tulajdonos az igénybevett terület értékének megfelelő összeggel csökkentett kártalanítást köteles fizetni.
