Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-7 • Törvényjavaslat a postáról és a távközlésről
21 (azokat irányítják és ellenőrzik), amely hasonló az államigazgatási szervek, illetőleg az alájuk rendelt vállalatok és intézetek irányításához és ellenőrzéséhez, másrészt olyan postai és távközlési ügyekben döntenek, amelyekben a Magyar Posta szervezetén kívüli jogalanyokat (természetes és jogi személyeket) egyedi határozattal feljogosítanak vagy köteleznek. Ez utóbbi kapcsolatnak az a jellemzője, hogy a jogviszonyban a Magyar Posta mellett résztvevő jogalany az eljárásban ügyfélként vesz részt. A postaigazgatásnak az a része, amelyben a közlekedés- és postaügyi miniszter, a Magyar Posta igazgatási, illetőleg ilyen jogosítvánnyal felruházott egyéb szervei egyedi ügyben természetes vagy jogi személyt ügyfélként köteleznek vagy feljogosítanak, az államigazgatási eljárás általános szabályai alá eső tevékenység, amelyet az 1957. évi IV. sz. törvény szabályoz. Hangsúlyozni kell, hogy az 1957. évi IV. sz. tv. az államigazgatási eljárás általános szabályait határozza meg, tehát nemcsak akkor kell alkalmazni, ha az illető államigazgatási (illetőleg államigazgatási jogosítvánnyal felruházott) szerv eljárását jogszabály nem szabályozza, vagyis nem csupán helyettesítő jellegű. Az 1957. évi IV. sz. törvényt ugyanis valamennyi — a törvény által általánosan meghatározott — ún. államigazgatási ügyben alkalmazni kell, hacsak hivatkozott törvény eltérő szabályozást nem tesz lehetővé. Az 1957. évi IV. tv. teljes vagy részleges érvényesülése a postaigazgatásban attól függ, hogy a postai szervek, mint államigazgatási, illetőleg ilyen jogosítvánnyal felruházott szervek az 1957. évi IV. tv. szerinti ún. államigazgatási ügyben határoznak-e, vagy pedig ügyféllel kapcsolatosan egyéb eljárásszerű tevékenységet végeznek. Ez utóbbi tevékenység általában akkor esik az 1957. évi IV. tv. hatálya alá, ha e tevékenységgel kapcsolatosan ügyfélre vonatkozóan határozat keletkezik vagy keletkezett. A postai szervek 1957. évi IV. tv. hatálya alá tartozó eljárásának a következő főbb esetei ismeretesek. A törvényjavaslat több olyan hatáskört határoz meg, amelyben a közlekedésés postaügyi miniszter, a Magyar Posta igazgatási, illetőleg hatósági jogkörrel felruházott egyes szervei engedélyezési, illetőleg hozzájárulási jogkört gyakorolnak. Az engedélyezési jogkör tipikus államigazgatási jogosítvány. Az ilyen természetű eljárásra az 1957. évi IV. tv. szabályai — a szóban levő törvény által meghatározott hatállyal — az eljárás egészére kiterjednek. Ugyanilyen jellegű az az eljárás is, amelyre az ad alapot, hogy a postai szervek a törvényjavaslatban foglalt egyes rendelkezések mikénti végrehajtásának ellenőrzése alkalmával szabálytalanságot fednek fel, és annak kiküszöbölésére végrehajtás terhe alatt egyedi határozattal kötelezik az ügyfelet. Bár a díjszabás tekintetében felmerült vita polgári jogi jogviszonnyal (szerződés teljesítésével) kapcsolatos, tehát nem államigazgatási ügy, de a törvénytervezet — másutt kifejtett — célszerűségi szempontból az ilyen természetű vitában a döntési jogkört — a bírói és a döntőbizottsági út kizárásával — a Magyar Posta hatáskörébe utalja, ezért az ilyen ügyben hozandó határozatra (döntésre), illetőleg azt eredményező eljárásra is az 1957. évi IV. tv. rendelkezései az irányadók. Ugyanilyen, tehát polgári jogi természetű vitát válthat ki két — postai, illetőleg távközlési ügyben — érdekelt személy (természetes vagy jogi személy) jogviszonya, nevezetesen pl. antenna elhelyezése, áthelyezése vagy eltávolítása tárgyában ; a törvénytervezet — a kártérítés kivételével — az ilyen jogvitát — különösen a szakszerűség fokozottabb érvényesítése és az eljárás gyorsítása végett — a Magyar Posta hatáskörébe utalja. Ha a Magyar Posta hatáskörében ilyen ügyben jár el, ügyfelekkel kapcsolatos államigazgatási eljárást folytat, tehát erre is az 1957. évi IV. tv. rendelkezései irányadók.
