Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-7 • Törvényjavaslat a postáról és a távközlésről
22 Van olyan postai és távközlési szolgáltatás, amelynek igénybevételét, illetőleg ilyen szándékot az érdekeltnek a Postával előre kell közölnie és ahhoz a Magyar Posta állásfoglalása (mintegy engedélye) szükséges. Amennyiben ilyen természetű ügyről van szó, a reá vonatkozó eljárásra (bár a létrejövendő jogviszony polgári jogi természetű) az 1957. évi IV. tv. rendelkezései az irányadók. Ami általában a polgári jogi igényekkel kapcsolatos eljárást illeti, ezekre fő szabály a bírói vagy a döntőbizottsági út. Előtte azonban le kell folytatni az ügyfél és a Magyar Posta között az ,,egyezkedésre" irányuló eljárást. Az ilyen irányú ténykedés tartalmában egyezik egyéb szervek, illetőleg személyek közti polgári igény mikénti érvényesítésével, mielőtt egyezség hiányában bírói vagy döntőbizottsági útra kerülne. E vonatkozásban az 1957. évi IV. tv. hatálya úgy merül fel, hogy a Magyar Posta határozataival szemben — a bírósági vagy döntőbizottsági eljárás előtt — államigazgatási úton is van még helye jogorvoslatnak ; mivel pedig államigazgatási jogkörben gyakorolt jogorvoslatról van szó, ezért reá nézve is az 1957. évi IV. tv.-t alkalmazni kell. Az 1957. évi IV. tv.-nek a panaszügyek, valamint a közérdekű bejelentés és javaslat intézésére vonatkozó szabályai a postaigazgatásra teljes mértékben érvényesek, mivel hivatkozott törvény szerint ezek a rendelkezések — ha eltérő szabályozás nincs — nemcsak a szóban levő törvény hatálya alá tartozó ügyekra vonatkoznak. 28. §. A postás egyenruha a posta fejlődése során alakult ki. Hazánkban már II. Rákóczi Ferenc idején egy 1709. augusztus hó 30-án kelt utasítás meghatározta a korabeli postások egyenruháját. Természetesen a fejlődés folyamán az egyenruházat a célszerűségi szempontoknak megfelelően változott, vannak azonban postai munkakörök (pl. levélkihordók, táviratkézbesítők stb.), amelyekhez az egyenruhaviselés szükségszerűen hozzá kell hogy tartozzék. Ilyen értelemben foglalkozik ezzel a kérdéssel a javaslat, amikor a közlekedés- és postaügyi miniszterre, valamint az érdekelt munkaügyi miniszterre és a postások szakszervezetére bízza az egyenruházat és a postai rangjelzések kérdésének rendezését. 29. §. A Magyar Posta keretében néhány éve fiatal intézményként a Magyar Postamúzeum felállítására került sor. Bár a postatörténeti adatok feltárása és összegyűjtése, továbbá a múzeumi tárgyak rendezése több évtizedes múltra tekint vissza, mégis különféle okokból — elsősorban a háborús események miatt — a múzeumi anyag méltó kiállítását csak 1955-ben lehetett megnyitni. 1956-ban az ellenforradalom a múzeum anyagában nagy károkat okozott, s a postamúzeumot teljesen újjáépítve 1958-ban nyitották meg. A postamúzeum összegyűjti a Magyar Posta életének és fejlődésének tárgyi emlékeit, bemutatja a távközlés történetének kimagasló eredményeit. Feladata kettős, egyrészt ismerteti a posta gazdaságpolitikai szerepét, másrészt gazdagítja az érdeklődő közönség idevonatkozó ismereteit. A Magyar Postának európahírű bélyegmúzeuma is van, amely a filatelisták számára — közismerten — igen gazdag anyagot tartalmaz. A javastat az eddig elért eredményeket rögzíti, illetőleg tovább fejleszti, amikor kimondja, hogy a postára vonatkozó történelmi emlékek felkutatásáról és megőrzéséről gondoskodni kell.
