Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.

1963-21 • Törvényjavaslat a népgazdaság harmadik ötéves tervéről

16 alapanyagok felhasználása elégíti ki. A könnyűipar legnagyobb beruházása a Lábatlani Papírgyár, amely évi 35 000 tonnával több finompapír termelését biztosítja. Hazánkban már megindult az egyéb ipari célra nem alkalmas lombosfaválasztékokból, valamint a kender- és a lenfeldolgozás melléktermékéből előállítható fahelyettesítő lemezek, bútorlapok termelése. A harmadik ötéves tervidőszak végére ezen — a fát megfelelő területeken teljes értékűen helyettesítő — termékekből rendelkezésre álló mennyiség jelentősen nő. A termelés farostlemezből 1970-ben 44 000 köbmétert, faforgácslemezből 68 000 köbmétert és pozdorjalemezből 52 000 köbmétert fog elérni (1965-ben 40 000, 20 000, 28 000 köbméter). A harmadik ötéves terv időszakában tovább folytatódik az a tendencia, hogy a mezőgazdasági termékek egyre nagyobb hányada kerül élelmiszeripari feldolgozásra és iparilag feldolgozva exportra. Figyelembe véve a mezőgazdasági nyersanyagtermelés növekedését, a lakosság igényeit és az exportlehetőségeket, a minisztériumi és a helyi élelmiszeripar termelése 1966—1970 között mintegy 28—32 százalékkal növelhető. Az előirányzatok szerint az élelmiszeripar különböző ágazatai — a lehetőségekkel és a szükségletekkel összhangban — differenciáltan fejlődnek. Leggyorsabban a tartósítóipar (62—66 százalék), ezen belül a hűtőipar (közel két és félszeresére) fejlődik. Mérsékeltebb a növekedés a hús-, a tej- és a cukoriparban. A termelés bővítéséhez szükséges kapacitásokat elsősorban az üzemek rekonstrukciós bővítése útján kell megteremteni. B) Építőipar "Az építőipar számára a terv nagy termelési feladatokat jelöl ki, a termelési érték 5 év alatt 24—28%-kal nő. A tervidőszakban — a nagyobb beruházási építési volumen teljesítése mellett — az egyes beruházásoknál maradéktalanul el kell érni, hogy azok a megvalósítási időtartam-normán belül lépjenek üzembe, az építkezések kivitelezési ideje jelentősen rövidüljön. A terv fő célkitűzései megvalósítása érdekében az 1966—67. évi építési feladatoknak a tervben szereplő beruházási objektumokon időben történő elvégzése különösen jelentős feladat. Minthogy ezen igények egyes megyékben (főleg Győr, Borsod, Veszprém és Pest) koncentráltan jelentkeznek, az ezekhez való rugalmas igazodás ráirányítja a figyelmet a kapacitások területi szervezésének fontosságára. Az építőipar teljesítőképességét az elmúlt években mindinkább a munkaerőhelyzet befolyásolta. A III. ötéves terv időszakára előirányzott építőipari termelés, illetve beruházási építés megvalósításához is viszonylag csekély létszámnövekedést lehet csak számításba venni, a termelésnövekedést döntően nagyobb termelékenységgel kell megoldani. Ennek érdekében a terv szerint jelentősen erősíteni kell az építési tevékenység ipari jellegét. Ezt célozza az ipari, közlekedési és tárolási rendeltetésű csarnok-szerkezeteknek 50%-ban, a mezőgazdasági épületek vázszerkezeteinek 70%-ban üzemben történő előregyártása, részben vasbetonból, részben acélszerkezetből. Az üzemileg előregyártott különféle csarnokszerkezetekből 1970ben mintegy 2,6—2,8 millió m

2-t irányoz elő a terv, melyből kb. 1,6 millió m

2 vasbeton, kb. 1,1 millió m

2 acélszerkezet lesz. Az új építőipari technológiák megvalósításához, valamint a hagyományos építőipari munka gépesítéséhez az építőipari vállalatok számára jelentékeny beruházást irányoz elő a terv; ezen belül az épületelemek, az ömlesztett cement, valamint a központi betongyárakban előállított beton szállításához szükséges gépek és szállítóeszközök fedezetét is. A tervidőszakban az anyagelőkészítés nagyfokú koncentrálását, központi beton-, habarcs-, aszfaltkeverő telepek hálózatának kiépítését, a