Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-21 • Törvényjavaslat a népgazdaság harmadik ötéves tervéről
11 III. ötéves terv időszakában a készletek legfeljebb 20%-kal emelkedjenek. (A II. ötéves terv időszakában ez a növekedés — ugyancsak az időszak kezdetén meglevő készletekhez viszonyítva — 32% volt.) Ezzel el lehet érni, hogy a felhalmozási alapból viszonylag többet (73%-ot) lehet az állóalapok növelésére fordítani, mint ami a II. ötéves tervben megvalósult (66%). Ily módon az 1966—70. években összesen 250—260 milliárd forint beruházás irányozható elő; mintegy 30%-kal több, mint az 1961—65. éves tényszám. A beruházások ágazati elosztását a gazdaságfejlesztés alapvető céljai szerinti rangsorolással kellett előirányozni. Ezért figyelemmel N — a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének javítására irányuló fejlesztési koncepciókra, — az energiabázisnak a népgazdaság arányos fejlődéséhez feltétlenül szükséges bővítési szükségleteire, — a szocialista mezőgazdaság további megszilárdítására és termelési lehetőségeinek bővítésére, végül — a közlekedésnek a népgazdaság harmonikus fejlődése érdekében el nem halaszható erőteljes rekonstrukciós szükségleteire, a beruházások növekményét elsősorban a termelő ágazatok állóalapjainak növelésére kell fordítani. Az elmondott elsődleges szükségletek bizonyos mértékig megváltoztatják a népgazdasági beruházások arányait az ipar (részesedése 46—50%) és a közlekedés (részesedése 14—16%) javára. Valamit csökkent ugyan a mezőgazdasági beruházások aránya (részesedése 16—18%), de ez — a növekvő beruházási volumen mellett — mégis azt jelenti, hogy a mezőgazdaság 4—5 milliárd forinttal többet ruház be, mint a II. ötéves terv idején. A beruházások jelzett értelmű elosztása is lehetővé teszi a nem-termelő ágazatokban, a II. ötéves tervet valamivel meghaladó mértékben (kb. 47 md Ft), a szociális-kulturális létesítmények bővítését, a lakásépítés folytatását stb. A terv — a népgazdaság adottságainak megfelelően — a külkereskedelmi áruforgalom jelentős, a nemzeti jövedelem növekedését meghaladó bővülését irányozza elő. Az összkivitel és behozatal 5 év alatt egyaránt 46%-kal — tehát a termelést meghaladó ütemben — növekszik. Az áruforgalom döntő része továbbra is a KGST országokkal fog bonyolódni. Szocialista viszonylatban a forgalom több mint 50%,-kal nő. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján a forgalom további bővítését tervezzük a tőkés országokkal és fejleszteni kívánjuk gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal is. A tervben számított export- és import-előirányzatok nem korlátozzák, hogy ezeket meghaladó külkereskedelmi áruforgalom valósuljon meg a nemzetközi együttműködés fokozása, a kölcsönös előnyök alapján. A külkereskedelmi áruforgalom összetétele jelentősen, változni fog. A kivitelben és behozatalban egyaránt a gépipari termékek forgalma növekszik a leggyorsabban. Továbbra is fontos szerepet tölt be a mezőgazdasági eredetű termékek kivitele. Ebben növekvő fontosságú tényező lesz a nyers gyümölcs, zöldség és konzervtermékek szállítása. Azzal számol továbbá a terv, hogy a kenyérgabona-szükségletet a hazai termelésből fedezi, másrészt jelentős — bár csökkenő mértékű — takar mányim portot irányoz elő. Tovább növekszik a vegyipari félkész- és késztermékek, a gyógyszerek és könnyűipari termékek kivitele is.
