Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-21 • Törvényjavaslat a népgazdaság harmadik ötéves tervéről
10 — a termelés növekedése mellett a tervidőszakban javul az ipari termelés hatékonysága, meggyorsul a műszaki fejlesztés, s ennek eredményeként korszerűbbek lesznek a termékek és a termelési folyamatok, javulnak a minőséget jellemző mutatók ; — nemzetközi kereskedelmi kapcsolataink fejlesztése érdekében továbbra is jellemző lesz az exportnak a termelésnél gyorsabb ütemű növekedése; — az ipar és a mezőgazdaság tervszerűbben és teljesebben elégíti ki a népgazdaság szükségleteit; — az ipari termelés a hazai nyersanyagtermelésen kívül a szocialista országok hosszúlejáratú szerződésekben vállalt nyersanyag-szállításaira és emellett azon anyagimportra épül, amely a nem szocialista országokból exportunk fokozása mellett reálisan beszerezhető ; — a megerősödött nagyüzemi gazdálkodás és a jelentősen megnövelt anyagitechnikai ellátás, valamint a háztáji gazdaságokkal kapcsolatos ésszerű politika eredményeként a mezőgazdasági termelés az előző öt évinél gyorsabban fog növekedni ; — a munkaerőnek a mezőgazdaságból a népgazdaság egyéb ágazataiba való átáramlása a korábbinál lényegesen kisebb mértékű lehet, ezért a termelékenység gyors ütemű növelése fokozott jelentőséggel bír; — a termelő beruházások ésszerűbben, gyorsabban valósulnak meg, mint korábban, és emellett az iparban és a mezőgazdaságban egy sor — az előző időszakban elmaradt — járulékos és kiegészítő beruházás és fejlesztés is lehetővé válik (tárolóterek, raktárak, vezetékek stb.). A fenti tényezőkre alapozva a nemzeti jövedelem a III. ötéves terv öt éve alatt együttesen 19—21%-kal lesz több, mint a II. ötéves terv időszakában. (A nemzeti jövedelem mutatójánál 5 évnek a megelőző 5 évhez való viszonyítása egyrészt azért célszerű, mert még nem áll rendelkezésre végleges számadat az 1965-ben ténylegesen elért nemzeti jövedelemről, másrészt pedig azért, mert a nemzeti jövedelem termelésének lényeges tényezője a mezőgazdaság és ennek egy adott évi eredményét az időjárás ingadozásai számottevően befolyásolhatják.) Egyébként az 1970. évi nemzeti jövedelem kb. 22%rkal lesz magasabb az 1965. évi — még véglegesen ki nem számított — nemzeti jövedelemnél. A nemzeti jövedelem felhasználásának fő arányait a nemzeti jövedelem növekedési üteme, az életszínvonal politika, a termelés összetétele és a beruházási lehetőségek egyaránt befolyásolják. Mindez azonban nem teszi szükségessé, illetve lehetségessé a fő felhasználási arányok lényeges változtatását, és ezért a III. ötéves tervben a fogyasztás és felhalmozás részesedése az elmúlt 5 év átlagával egyező. (1966—70-ben és 1961—65-ben egyaránt 78:22.) Megjegyzendő, hogy 1965-höz képest kissé növekszik a felhalmozás részaránya főleg azért, mert 1965-ben a készletnövekedés elszámolt értéke rendkívül alacsony volt. Előbbieknek megfelelően a fogyasztási alap 5 év alatt kb. 19%-kal haladja meg az előző 5 évit és ez megalapozza a lakosság életszínvonalának előirányzott növekedését. A lakosság életszínvonal emelkedése (reáljövedelem, reálbér stb.) a tervezett nemzeti jövedelem realizálása esetén valósítható meg, míg, ha a nemzeti jövedelem a tervezettnél gyorsabb ütemben emelkedik, mód lesz az életszínvonal-előirányzatok túlteljesítésére is. A felhalmozáson belül az előző öt évhez képest lényeges belső arányváltozás szükséges. A felesleges készletek feltárása és értékesítése érdekében 1965-ben hozott intézkedések hatására jelentkező, viszonylag kedvező eredmények folytatásaként ugyanis — a gazdálkodás további tökéletesítését feltételezve — elérhető, hogy a
