Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-11 • Törvényjavaslat a vízügyről
31 VI. FEJEZET A VIZEK KÁRTÉTELEI ELLENI VÉDEKEZÉS (36-39. §.) ' A vizek kártételei — az árvizek és a belvizek, valamint a kisebb vízfolyásokon fellépő nagy vizek által okozott károk — elleni védekezés kétirányú. Magában foglalja a vizek kártételeinek megelőzése érdekében szükséges vízrendezési munkák elvégzését, a védőművek kiépítését, felújítását, fenntartását, valamint fejlesztését, másfelől pedig jelenti a veszélyes mértékben fellépő vizek elleni tényleges védekezést egyaránt. A sikeres védekezés elsőrendű feltétele a védművek kiépítése, fejlesztése és védőképes állapotban való fenntartása, tehát a preventív védekezés. Ez meglehetősen nagy költségeket igénylő feladat, ezért a művek létesítése és fejlesztése csak a népgazdaság fejlődésével és erőforrásaival arányosan valósítható meg, éspedig olyan mértékben, ameddig a védeni kívánt területen levő értékek, elsősorban a lakosság biztonsága azt szükségessé teszi (36. §). A védművek megépítésére és fenntartására egyébként a vízilétesítményekre vonatkozó általános szabályok az irányadók (19. §). A vizek kártételei elleni védekezés állami feladat. Ezt az árvízvédelmi fővédvonalakon — általában a nagyobb folyók és vízfolyások mentén —, valamint az ún. belvízrendszerek főművein a vízügyi szervek látják el, kivéve a saját szervezettel védekező városokat (Budapest, Esztergom, Győr, Szeged), amelyek védelmét a tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve biztosítja. A helyi jelentőségű kisebb vízfolyásokon mind a megelőző, mind a tényleges védekezés — az ún. helyi vízkárelhárítás — ugyancsak tanácsi feladat, amelyet a végrehajtó bizottság illetékes szakigazgatási szerve a vízügyi szervek szakirányításával készít elő és folytat le. Az árvíz és a belvízvédekezés, úgyszintén a helyi vízkárelhárítás során a védekezés műszaki feladatai mellett számos egyéb, államigazgatási természetű intézkedésre is szükség van, így pl. a mentés, a kiürítés és a visszatelepítés megtervezésére, elrendelésére, a védekezés munkájában résztvevő közerő kiállítására, szállítására, egészségügyi és egyéb ellátására, az árvízzel sújtott területek hatósági ellenőrzésére, a károk rendezésére stb. Ezek a feladatok a tanácsok végrehajtó bizottságának és illetékes szakigazgatási szerveinek feladatkörébe tartoznak. Az árvíz- és a belvízvédekezés műszaki feladatainak, valamint ezeknek és a tanácsi államigazgatási feladatoknak az összehangolása, a védekezés munkájának irányítása, a védekezéshez szükséges erők összpontosítása és mozgatása jól összehangolt és folyamatosan működő szervezet munkáját igényli. Amíg az árvizek és a belvizek fellépése a rendkívüli méreteket nem haladja meg, a védekezést az országos hatáskörű vízügyi szerv vezetője, a területi védekezést pedig a területi vízügyi szerv vezetője irányítja; a rendkívüli árvízvédekezési, illetőleg belvízvédekezési készültség beálltától az irányítást országosan a kormánybiztos veszi át. Különösen nagy veszély esetén az árvíz és belvízvédekezés országos irányítása kormánybizottság hatáskörébe tartozik. A védekezés irányításának, az erők mozgósításának és igénybevételének, valamint a védekezésnek mindezeket a kérdéseit részletesen a végrehajtási rendelkezések, valamint az abban foglalt felhatalmazás alapján kiadott árvíz- és bel víz védekezési szabályzat állapítják meg. A helyi vízkárelhárítás feladatainak ellátását az országos hatáskörű vízügyi szerv rendelkezései és az abban foglalt irányelvek szerint kiadott tanácsrendeletek szabályozzák részletesen.
