Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-11 • Törvényjavaslat a vízügyről
32 VII. FEJEZET A VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULATOK (40. y §.) A vízgazdálkodási közfeladatok ellátásában fontos szerepük van és nagyjelentőségű munkát végeznek az állami vízügyi szervezet kötelékébe nem tartozó, de annak szakirányítása és felügyelete alatt álló, a helyi érdekeltek kezdeményezésére — erőik önkéntes összefogásával — megalakuló vízgazdálkodási társulatok. Már a múlt évszázad nagy vízimunkáinak (pl. a Tisza-szabályozás) végrehajtásában kiemelkedő jelentőségük volt az érdekelt birtokosok ún. vízi társulatainak, amelyek jogviszonyait a víz jogról szóló 1885. évi XXIII. törvény kimerítő részletességgel szabályozta. Ezek a vízi társulatok egészen a felszabadulásig nagyrészét végezték az akkor még nem állami feladatkörbe tartozó vízügyi tevékenységnek. A vízügyek intézésének 1948-ban bekövetkezett államosításával létjogosultságuk megszűnt, és e jogszabály a vízi társulatokat is államosította. Az államosítással egyidejűleg azonban nem történt gondoskodás az állami vízügyi szervezet és a vízgazdálkodás fejlesztésében érdekeltek (a helyi államigazgatási szervek, a lakosság, ipari és mezőgazdasági üzemek stb.) közötti kapcsolat és együttműködés szabályozásáról, különösképpen pedig az érdekelteknek a vízgazdálkodási feladatok megoldásába történő bevonásáról. Ennek következtében olyan helytelen szemlélet alakult ki, hogy a vízgazdálkodás valamennyi munkájának, még a helyi vízrendezési és vízkárelhárítási tevékenységnek az ellátása is kizárólag központi állami feladat, közelebbről a vízügyi szervezet kötelessége. A helyi vízügyi tevékenység nagyobb részének szervezett ellátására 1953-ban teremtették meg az alapot a vízügy egységét visszaállító és a vízügyi feladatokat átfogóan szabályozó rendelkezések, amelyek a helyi vízügyi feladatok ellátását a tanácsok tevékenységi körébe utalták. Még ekkor is megoldatlan maradt azonban a vízgazdálkodásban érdekelt lakosságnak a vízügyi munkák ellátásába érdekeltségük arányában történő bevonása. Ezt a hiányosságot szüntette meg 1957-ben a vízügyi feladatok költségeinek viselését egységesen rendező jogszabály, valamint a vízgazdálkodási társulatok alakításáról szóló 1957. évi 48. számú törvényerejű rendelet, amely létrehozta a helyi érdekeltségű és helyi erőforrásokkal elvégezhető vízgazdálkodási feladatok megvalósításának az érdekeltek önigazgatásával és erőforrásainak felhasználásával működő szervezeti formáját. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének végrehajtása 1960-ban szükségessé tette a vízgazdálkodási társulatra vonatkozó jogszabályok átalakítását. Az új tulajdoni és birtokviszonyoknak megfelelően módosult szabályozás az 1960. évi 29. számú törvényerejű rendelettel meg is történt. A vízgazdálkodási társulatok jogi szabályozása nagyrészt szervezeti kérdésekre (a társulat szervezése, megalakítása, működése és megszűnése), valamint a tagoknak és a tagként be nem lépett érdekelteknek a jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos kérdésekre terjed ki. Ezek legnagyobb része túlmegy a jelen javaslat tárgykörén és nem helyezhető el a szoros értelemben vett vízügyi jog keretein belül. Ezért jogi szempontból is indokolt a társulatokra vonatkozó teljes joganyag külön szabályozása. Indokolja ezt az a körülmény is, hogy a társulatok feladatkörének és funkcióinak a fejlődéshez igazodó változásai folytán a társulati joganyag viszonylag gyakrabban igényel módosítást, mint a nagyobb állandóságú vízügyi jogi szabályrendszer. Jelenleg is folyamatban van a társulati jog felülvizsgálata, ami feltehetőleg ismét a vonatkozó jogszabályok módosítását, illetőleg átdolgozását teszi majd szükségessé. Ezekre figyelemmel a javaslat csak jelzi a vízgazdálkodási társulatok
