Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.

1963-11 • Törvényjavaslat a vízügyről

29 idéző építmény eltávolítása). Ilyen esetben a vízügyi hatóság megkeresésére az illetékes hatóság indít eljárást és a megkeresésben foglaltak figyelembevételével állapítja meg a kár elhárítása vagy megelőzése érdekében szükséges intézkedéseket, lletőleg kötelezettségeket. Csatlakozás idegen vízilétesítmény megvalósításához és használatához. Vízi szolgalmak (33-34. §.) I. A vízgazdálkodás tervszerűségét, hatékonyságát és gazdaságosságát nagymértékben előmozdítja az, hogy egy-egy vízilétesítmény a lehetőség szerint minél több érdekelt által hozzáférhető és kihasználható legyen. Ez népgazdasági szempontból is előnyösebb, ezért egyes jogszabályaink (pl. a beruházási jog rendelkezései) bizonyos részletszabályokkal biztosítják is a közös célra szolgáló és közösen megvalósítható létesítmények beruházásának módját. Fokozottabban indokolt ilyen szabályozás — éspedig nemcsak az állami beruházások területén — a vízgazdálkodás szempontjából. Ezt teszi lehetővé a csatlakozás intézménye (33. §), amely szerint bárki a vízzel kapcsolatos indokolt igényét másnak a vízilétesítményéhez való csatlakozással kielégítheti, ahelyett, hogy magának új, saját létesítményt kellene építenie. A csatlakozás feltétele — a tervbevett célra való alkalmasságán túlmenően — az, hogy a létesítmény az eredeti tulajdonos (használó) érdekében álló rendeltetését is kielégítse, és a csatlakozó a csatlakozásával felmerülő költségeket megtérítse, illetőleg viselje. Vízgazdálkodási vagy népgazdasági szempontból célszerűbb és gazdaságosabb megoldás érdekében a csatlakozást a vízügyi hatóság hivatalból is elrendelheti, ha annak feltételei egyébként fennállanak. II. Az ingatlan mindenkori birtokosának azt a jogát, hogy más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhassa'(a telki szolgalom intézményét) a vízjog sem nélkülözheti. Minthogy a természetes vízfolyások és a természetes tavak állami tulajdonban állanak, és nem alkatrészei az őket körülvevő ingatlannak, illetőleg ingatlanoknak, az ezekből történő, úgyszintén a vízjogi engedélyezés alá nem eső ásott kútból történő vízhasználat külön vízjogi szabályozást nem igényel. Ezekre a célokra a jogi lehetőséget a Ptk. 164. §-a (2) bekezdésének a telki szolgalomra vonatkozó rendelkezései kielégítően biztosítják. A vízi szolgalom önálló fogalmának bevezetése és külön szabályozása indokolt azonban ott, ahol egyfelől annak gyakorlása valamely vízimunka elvégzésével vagy vízilétesítmény megépítésével függ össze, másfelől, ahol a szolgalom alapvető sajátossága, hogy valamely alapul szolgáló víz jog megvalósulásának eszköze. A vízi szolgalmak két fajtáját szükséges szabályozni: a más ingatlanáról történő vízhasználat gyakorlását (vízhasználati szolgalom), és a más ingatlanán keresztül történő vízátvezetés jogát (vízvezetési szolgalom) biztosító szolgalmakat. A vízhasználati szolgalom mindig idegen ingatlanon levő vízilétesítmény használatát jelenti. Ennélfogva a vízi szolgalomnak ez a fajtája — vízjogi szempontból — egybeesik az idegen vízi létesítmény használatához való csatlakozás egyik esetével. Ezért a vízhasználati szolgalom létesítésére, a használat megosztására, a költségek viselésére stb. a csatlakozás szabályait kell megfelelően alkalmazni (33. § (5) bek.). A vízvezetési szolgalom gyakorolható az idegen ingatlanon már létező víziművek igénybevételével, vagy a jogosult által létesített víziművekkel is. Az előbbi esetben ugyancsak a csatlakozás egyik esetével, az utóbbi esetben azonban a vízi szol-