Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
173 b) A hivatali visszaélés befejezettségéhez az kell, hogy a hivatalos személy a kötelességszegést. stb. valóban el is kövesse. A jogtalan előny követelése, vagy elfogadása pedig már a kötelességszegésre stb. vállalkozással, ajánlkozással, az előny követelésével, kérésével vagy elfogadásával megvalósul. 2. Mivel a javaslat a bűntettet célzatos cselekményként pönalizálja: gondatlan elkövetése fogalmilag kizárt. Nem célzatos. illetőleg gondatlan kötelességszegés stb. esetében elégnek mutatkozik a fegyelmi felelősségrevonás. 3. A javaslat olyan büntetési tételt állapított meg, amely minden elkövetési módra lehetővé teszi a megfelelően egyéniesített büntetés alkalmazását. Bántalmazás hivatalos eljárásban A 145. §-hoz E § tényállása a hatályos jogban a BHÖ. 125. pontjában foglalt rendelkezésnek felel meg. A cselekmény elkövetője bármely hivatalos személy lehet. A „hivatala gyakorlása során” tényállási elem azt fejezi ki,. hogy a tettleges becsületsértést vagy testi sértést elkövető hivatalos személynek ez a cselekménye annál az oknál fogva válik hivatali bűntetté, hogy hivatali szolgálatának teljesítése közben követte el. Aki nem közvetlenül, hanem pl. valamely alárendeltje által viteti véghez az elkövetési cselekményt, vagy közvetett tettes vagy felbujtó aszerint, hogy a felhasznált személy az Általános Rész rendelkezéseihez' képest büntetőjogi felelősségre vonható-e vagy sem és ha igen, milyen bűntett miatt. A közvetett tettesség, illetve a felbujtói részesség megállapíthatósága folytán szükségtelen tényétemként felvenni azt az elkövetési változatot, amikor a tettes „bántalmaztat” (BHÖ. 125. pont). A jogos bántalmazás, tehát ha a hivatalos személy másként mint tettleges bántalmazással nem gyakorolhatja hivatali kötelességét, bűncselekményt nem valósít meg. Ha pl. a rendőr utcai zavargás során, a rend helyreállítása végett gumibotját kénytelen használni, nem követi el a bűntettet. A javaslat mellőzi a hatályos jognak a tényállás subsidiaritására utaló kitételét (,,... amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik . . ennek folytán ha a tettleges bántalmazás testi sértést is okozott, ez a bűntett is megállapítandó lesz. A BHÖ. 126. pontjában foglalt büntethetőséget kizáró ok felvételét a javaslat mellőzte. Büntetőjogi felelősséggel ugyanis nyilvánvalóan csak akkor tartozik a hivatalos személy, ha valamely' büntethetőségi akadály — amilyen lehet adott körülmények között liivatali felsőbbségé-, Л í nek olyan parancsa, amellyel szemben az engedelmességet meg nem tagadhatta — nem forog fenn. Kényszervallatás A 146. tj-hoz 1. Ez a rendelkezés-a hatályos jogban a BHÖ. 128. pontjának felel meg. Az elkövetés abban áll, hogy a hivatalos személy vallomás vagy nyilatkozat kicsikarása céljából törvényellenesen kényszereszközt alkalmaz. A közvetett tettességre és a felbujtásra nézve a 145. § indokaiban kifejtettek itt is irányadók. A törvényellenesség azt fejezi ki, hogy a megengedett vagy éppen előírt kényszer- eszköz igénybevétele nem bűncselekmény (pl. jogszerű előzetes letartóztatás, bilincs alkalmazása). A hatályos jog azáltal, hogy a célzat tartalmaként a vallomásnak a terhelttől, tanútól vagy szakértőtől kicsikarását jelöli meg, a cselekmény' elkövetési területét a büntető ügyekre szorítja le. Törvényellenes eszközt azonban nemcsak büntető, hanem polgári vagy államigazgatási ügyben, s nem csupán a felsorolt személy'ekkel, hanem pl. a féllel szemben is alkalmazhat a kihallgató hivatalos személy, annál is inkább, mert az nagyon különböző lehet, s a fizikai erőszakon felül a lelki kény'- sZert is magában foglalja (pl. szellemi kifárasztás, fenyegetés). Nincs tehát elvd alapja annak, hogy a büntető ügyön kívül megvalósuló ily magatartások büntetlenül maradjanak, vagy csupán más tényállás alapján váljanak büntethetőkké. Ezért a javaslat ,.a terhelttől, tanútól vagy szakértőtől” kitétel elhagyásával a tényállást jelentősen bővíti. Törvénytelen fogva tartás A 147. §-hoz A tényállás a hatályos jogban a BHO. 132. pontjának felel meg. Elkövetési magatartás a törvényellenes elfogás, letartóztatás vagy fogvatartás. Az elfogás magában foglalja az elővezetést, és mindhárom fogalom a személyes szabadságtól bármely' rövid ideig tartó megfosztást is. A minősített esetek azokat az elkövetési módokat emelik ki, amelyek az átlagosnál általában lényegesen súlyosabb hátrányt jelentenek a sértett számára. A javaslat nem követi e vonatkozásban a Btk. túlzott kazuisztikáját. így nem állapít meg határozott időbeli határokat mint minősítő körülményeket, hanem — többek között — akkor minősíti szigorúbban a bűntettet, ha azt aljas indokból vagy célból követték el [(2) bekezdés a) pontja]; ez a rendelkezés lehetővé teszi olyan motívumoknak a büntetőjogi értékelését, amelyek súlyosabb eltévelyedésre utalnak.
