Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
174 A javaslat álláspontja szerint a (2) bek. b) pontjában meghatározott minősített eset büntetési tételén belül értékelhetők lesznek azok a következmények is, amelyek a sértett sanyargatása folytán állottak elő. A sanyargatás, mint minősítő ok, a személyes szabadság megvonásán túlmenő testi vagy lelki szenvedést tételez fel, amely szenvedéstöbblet a Különös Részben meghatározott valamely más bűncselekmény tényállását nem valósítja meg. Ha a sértett terhére más büntetendő cselekményt pl. testi sértést is elkövettek: a büntetést a halmazati szabályok alapján kell kiszabni. A (2) bekezdés c) pontja arra az esetre rendel súlyosabb büntetést, ha a bűntett súlyos következményre vezetett; a szabadságtól megfosztás hosszabb tartama egyike lesz a súlyos következményeknek. IIivnfa 1 i b ünpá rtolás A 148. §-hoz A hivatali bűnpártolás elkövetője olyan hivatalos személy, akinek hivatali kötelessége a büntetendő cselekmény feljelentése, a büntető eljárás vagy az ítélet végrehajtása során felmerülő hivatali teendők ellátása. A rendelkezés a BHÖ. 129. pontjába felvett rendelkezésnek felel meg. Az elkövetési tevékenység kétirányú, aszerint hogy a pártolt személyt még nem Ítélték el, vagy már jogerősen elítélték. Ezt a tényállás két fordulata fejezi ki. Az első fordulat esetében a bűntett célzatos, amiből következik, hogy az elkövető csak akkor büntethető, ha az a cél vezette, hogy az a személy, aki ellen büntető eljárásnak van helye, mentesüljön az eljárás következményei alól, illetőleg az eljárás ne vezessen a törvénynek megfelelő eredményre. A gondatlanságból tanúsított ilyen magatartás fegyelmi eljárásnak lehet az alapja. A második fordulat eredménybűntett. A büntetés fő- vagy mellékbüntetés jellege közömbös. Jogtalan előny követelése vagy elfogadása A 149. §-hoz 1. A javaslat 149—152. §-ai azokról a bűntettekről rendelkeznek, amelyekben a hivatali korrupció jelentkezik. Ezeknek a bűntetteknek a társadalomra veszélyessége igen jelentős. Ennek megfelelően a szocialista jogrendszerek ezeket a bűntetteket szigorú büntetéssel fenyegetik. A korrupciós bűntettek aláássák a hatóságokba vetett bizalmat, megzavarják az ügyek részrehajlatlan és tárgyilagos elintézését, a bizonytalanság érzését keltik az állampolgárokban ügyeik megfelelő elintézése tekintetében; mindezek folytán politikai hatásuk is nagymértékben -káros, veszélyességük a társadalomra jelentős. A javaslat a közéleti tisztaság védelmét elsőrendű feladatának tekinti. Megfelelően súlyos büntetéssel védi a hivatalos személyeket a megkörnyékezés ellen és ugyanilyen büntetéssel fenyegeti azokat a hivatalos személyeket, akik a megkörnyékezésnek nem állnak ellent, sőt éppen maguk lépnek fel kezdeményező- leg hivatali hatalmuk jogtalan anyagi kihasználása érdekében. 2. Hatályos jogunk (BHÖ. 117 — 120. p.) a korrupciós bűntettek lényegében helyes szabályozását tartalmazza. A javaslat e szabályozás alapvető elveit legnagyobb részben fenntartja. Ennek megfelelően mind az aktív, mind a passzív oldalon befejezett bűntetté nyilvánítja a cselekményt olyan szakban, amikor az egyébként — a hivatali kötelességszegés viszonylatában — még csak kísérleti vagy előkészületi stádiumba jutott ; befejezett bűntett tehát a hivatalos személy részéről az előny kérése, követelése vagy elfogadása, illetőleg az előnyért ajánlkozás vagy vállalkozás, a megvesztegető részéről pedig az előny nyújtására vonatkozó ígéret megtétele és a kötelességszegésre indítani törekvés is. A bűntett befejezettségéhez a javaslat csak akkor kívánja meg a hivatalos személy részéről az előny elfogadását, amikor az nem valamely konkrét hivatali ténykedés ellenértéke, hanem csupán általában kapcsolatos a hivatalos személy hivatali működésével és azt a közérdek kárára befolyásolhatja (150. § b) pont). Mind a hivatalos személy, mind az extraneus elkövető vonatkozásában továbbá egy súlyosabb és egy enyhébb bűntetti tényállást állít fel : a súlyosabb tényállás a hivatali kötelesség megszegésével, az enyhébb pedig a hivatali kötelesség teljesítésével, illetőleg általában a hivatalos személy működésével kapcsolatos. Ha az előny adása vagy ígérete nem hivatali kötelesség megszegésével vagy a törvényben felsorolt egyéb visszaéléssel, hanem éppen a hivatali kötelesség teljesítésével kapcsolatos, a javaslat akkor büntet, ha az ilyen előny nyújtásával a hivatalos személy kezdeményezi (követeli, kéri, annak ellenében ajánlkozik), vagy ha nem ő ugyan a kezdeményező, de hivatali kötelessége teljesítésére előnyért vállalkozik (150. § ej pont); ha ilyen körülmény nem forog fenn, a hivatali kötelesség teljesítésével kapcsolatos előny elfogadása is akkor büntetendő, ha az előny a hivatalos személy hivatali működését a közérdek kárára befolyásolhatja (150. § b) pont); az előnyt adó vagy ígérő személy pedig akkor válik büntethetővé, ha az adott vagy ígért előny ilyen hatást gyakorolhat a hivatalos személy hivatali működésére (152. §). Hogy az előny mikor járhat ilyen hatással, azt a bíróság az eset.összes körülményeinek, ezek közt a hivatalos személy teendői jellegének a figyelembevételével állapítja meg. A hatályos jogtól, illetőleg az annak alapján kialakult bírói gyakorlattól (B. H. 1948. szám) eltér a javaslat abban, hogy a hivatalos személy
