Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
103 vagy arról tudomást szerző személyben a népi demokratikus államrend stb. ellen. A bírói gyakorlat eddig is megkövetelte, hogy a tettleges bántalmazás akkor izgatás „ha az adott kísérő körülmények mellett alkalmas arra, hogy abból a tudomást szerző személy a bántalmazónak a népi demokratikus államrend elleni stb. gyűlöletére következtethessen’’ (L. В III. sz. В. E. 1).). A javaslat — a bűntett állam elleni jellegének megfelelően — a tényállásba építi be az ellenforradalmi motívumot : „a szocializmus érdekében kifejtett tevékenység” miatti bántalmazást. Hazaárulás A 129. grhoz 1. A hatályos jogi szabályozás: az 1930. évi III. tv. „hűtlenség” megjelölés alatt lényegében három különböző bűncselekményi alakzatot vont közös fogalomkörbe : az idegen allam szerveivel való szövetkezést a magyar állam biztonsága ellen irányuló fellépésre, háború idején az ellenség szándékos segítését és a.katonai titokkal kapcsolatos kémkedést. E bűntetti alakzatokat a javaslatba is fel kellett venni. Nem vette azonban át a javaslat a hatályos jogban használt „hűtlenség” elnevezést, hanem e három tényállást az elkövetési magatartásnak megfelelő elnevezéssel pönalizálja. A Magyar Népköztársaság biztonsága ellen idegen állam szerveivel való szövetkezést a tipikus elkövetés szem előtt tartásával, leghelyesebb hazaárulásnak nevezni. Háború idején az ellenség oldalára való átállást „az ellenség támogatása” elnevezés jelöli meg a legpontosabban. A kémkedés viszont ezzel az önálló megjelöléssel kerül a javaslatba az állam elleni bűntettek sorába. 2. A hazaárulás tárgya: a Magyar Népköztársaság függetlensége, területi épsége, politikai, gazdasági, honvédelmi, vagy más fontos érdekében megtestesülő társadalmi viszonyok köre. Általános értelemben azonban a hazaárulásnak is a népi demokratikus államrend, annak biztonsága a tárgya, anélkül, hogy szükséges volna a BHÖ-ben használatos, az állam „külső biztonsága” elnevezés a tárgy közelebbi megjelölésére. A hazaárulás bűntette nemcsak az állam külső, hanem ugyanolyan mértékben belső biztonságát is sérti, illetve veszélyezteti. Ennélfogva a „biztonság” kétféle megjelölése ilyen értelemben is szükségtelen. " 3. - A javaslatban a hazaárulás alaptényállása általában ártó, áruló jellegű magatartásokban nyilvánul meg oly módon, hogy a bűncselekmény stádiumaitól függetlenül sui generis formát ölt a bűntett egyes előkészületi, illetve kísérleti alakzata is. A törvényi tényállásnak nem eleme, hogy a bűntett tárgyaként meghatározott társadalmi viszonyok konkrét sérelmet szenvedjenek : a magatartás objektíve alkalmas a bűntett tárgyának veszélyeztetésére. A javaslat kifejezésre juttatja, hogy — eltérően az előző szabályozástól — a külföldi állam szerveivel való áruló együttműködésre irányuló magatartás nem csupán a kifejezetten ellenséges cselekmények kezdeményezésében, és nem is kizárólag háborúra, vagy más kényszerintézkedésre való reábírásban jelentkezhetik, hanem az egyre jelentősebbé váló nemzetközi politikai, gazdasági, védelmi szövetségi stb. kapcsolatok ellen is irányulhat. A 'magatartás jelentkezhetik az egyébként hivatalos kapcsolatokból adódó lehetőségek ártó célú kihasználásában is. A javaslat a „külhatalom kormányával vagy külföldi szervezettel” létesített hazaáruló kapcsolatfelvétel mellett, a Magyar Népköztársaság érdekeivel, külpolitikájával ellentétes érdekű más csoportosulásokkal történő kapcsolatfelvételt is bünteti. Ennélfogva eme szervek meghízottjával való, törvényi tényállásszerű kapcsolatfelvétel is elkövetési magatartás, tekintve hogy a megbízotton keresztül történő kapcsolatfelvétel lehetőségének realitása e magatartást tipikussá teszi. 4. Az alapcselekmény társadalomra veszélyességét fokozza, ha az súlj'os következményt idézett elő, tehát a cselekménnyel célzott valamely érdeksérelem ténylegesen be is következett. Ezért a minősített esetek megvalósítása a legsúlyosabb büntetés alkalmazását vonhatja maga után. A cselekmény társadalomra veszélyessége azonban nemcsak akkor kiemelkedő, ha a célzott káros eredmény beáll, hanem anélkül is, ha az elkövető hazaáruló cselekményével a személyes bizalmon alapuló fokozott hűség kötelezettségét sérti meg állami szolgálatának vagy hivatalos megbízatásának felhasználásával. Ezért a fokozott társadalomra veszélyességet előidéző tárgyi körülmények, mint a súlyos következmény előidézése, valamint a háború idején való elkövetés mellett, az említett alanyi jellegű tényezőket is olyanoknak kell tekinteni, amelyek megalapozzák a cselekmény legsúlyosabb büntetéssel fenyegetettségét. 5. Az alanyi oldalon a célzat törvényi megfogalmazást nyert. A törvényi tényállás csak abban az esetben valósul meg : ha az elkövető abból a célból bocsátkozik érintkezésbe, lép szövetségre vagy működik együtt külföldi kormánnyal stb., hogy a bűntett tárgyának megfelelő valamely fontos érdekben megtestesülő társadalmi viszonyokat sértse. A hazaárulásnak más olyan cselekményektől elhatárolása, amelyeknek törvényi tényállása ahhoz hasonló, — csak az alanyi oldal tartalma alapján történhetik. 7 Az ellenség támogatása A 130. §-hoz 1. A Magyar Népköztársaság biztonsága ellen külföldi állam szerveivel való együttműködés háború idején a legveszélyesebb alakot az ellenség segítésében, támogatásában öltheti. ’ ] 1*
