Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
162 meg. Az ellenforradalmi propaganda és agitáció tehát közvetlenül sérti : a) a magyar nemzetet, h) a Magyar Népköztársaságot, c) a Magyar Népköztársaság államrendjét, cl) a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, e) az Alkotmány valamely alápelvét, f) az államrend valamely alapintézményét, ej) a Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatát, avagy h) valamely népet, nemzetiséget, fajt vagy felekezetet, végül i) egyes csoportokat vagy személyeket. A bűntett tárgyának iljT.en megfogalmazása kifejezésre kívánja juttatni, hogy a büntetőjogi védelem nemcsak az Alkotmányban már rögzített alapintézményeket, hanem a szocializmus célkitűzéseinek megfelelő valamennyi újonnan kialakuló szervet, intézményt is megilleti. Az Alkotmány alapelvei ugyanis az elért eredmények realitására támaszkodva: jövőbe mutatók. A javaslat tehát büntetőjogi védelmet nyújt mindama izgató magatartásokkal szemben, amelyek támadási pontjai: a népi hatalom, annak népi demokratikus rendszere, és azok a politikai, gazdasági, valamint egyéb intézmények, amelyek állami és társadalmi berendezkedésünk alapját képezik. A nemzetközi együttműködés ellen izgató magatartások az ellenséges propaganda olyan láncszemei, amelyek elsősorban a proletárinternacionalizmus eszméjének érvényesülését akarják gyengíteni. A nemzetközi kapcsolatokat veszélyeztető cselekmények kimerítő felsorolását a javaslat azért mellőzi, mert az elkövetési magatartások a legkülönbözőbb formákban jelentkezhetnek. így idetartoznak valamely idegen állam vagy nemzetközi szervezet képviselőjével szemben elkövetett olyan verbális cselekmények, amelyek a nemzetközi együttműködés megbontására, megzavarására alkalmasak, vagy azok az izgatási tevékenységek, amelyek a dolgozók más államának demokratikus rendjét támadják, stb. A javaslat figyelembe vette azt is, hogy békés, aktív nemzetközi együttműködésre irányuló politikánkat közvetlenül veszélyeztetik az olyan magatartások, amelyek a Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatainak léte, illetve létesítése ellen irányulnak, végső soron az ilyen kapcsolatok megrontását is előidézhetik. A nép, nemzetiség, felekezet, vagy faj, illetőleg egyes csoportok vagy személyek elleni izgatással kapcsolatos szabályozás a bírói gyakorlat megálla- podottsága folytán külön indokolást nem igényel. 3. Valamennyi elkövetési magatartás tárgyi sajátossága, hogy az izgatás törvényi tényállása csak abban az esetben valósul meg, ha a cselekményt legalább két személy előtt követték el. Közömbös azonban, hogy együttesen jelenlevő személyek előtt vagy több személy előtt, de külön-külön, más-más alkalommal hangzott el az izgatás. A javaslat szabályozása szerint tehát a suttogó propaganda is üldözendő, akár az egyénenkénti meggyőzés szóbeli vagy írásbeli módszerét, akár a hólabdaszerű módot alkalmazza az elkövető, miáltal a kiszemelteket folyamatosan igyekszik a népi demokratikus rendszer ellen hangolni, befolyásolni. Az izgatás elkövetési magatartása lehet : verbális közlés, írás, valamint az értelmi és érzelmi befolyásolás különböző más formái. (Ráutaló magatartások.) 4. Mint fentebb már erről szó volt, a javaslat e szakaszban a hatályos jogi szabályozást nagy részben átvette. Értelmezésére — ennek megfelelően — az állandó bírói gyakorlatból a következőkre kell rámutatni: a) az izgatás veszélyeztető bűncselekmény: ,,a cselek mén}' szándékosságának megállapításához elegendő, de egyben szükséges is, hogy az elkövető akarja a kijelentés megtételét, az írásmű terjesztését vagy egyéb tevékenységének kifejtését és egyben felismerje, hogy magatartása alkalmas lehet más személyekben a népi demokratikus államrenddel szembeni gvíílölet. felkeltésére’' (B. H. 1750. V. 10.); b) az izgatás veszélyeztető jellegéből folyik, hogy befejezettségéhez nem szükséges, hogy másban ténylegesen gyűlölet keletkezzék. Elegendő az, ha a terhelt tevékenysége a gyűlölet felkeltésének veszélyét előidézte (B. H. 1661. V. 7.). 5. Az elkövetési módra figyelemmel, minősített esetként kellett kiemelni a sajtó vagy sokszorosítás útján elkövetett, valamint az egyéb olyan izgatást, amely ellenséges tömeghangulat felkeltésének veszélyét is előidézheti (nagyobb nyilvánosság). Irányadónak vehető a bírói gyakorlatban kialakult ama álláspont, hogy nagyobb „nyilvánosságot kell. . . megállapítani' már öt személy jelenléte esetén is, ha a hely rendeltetésénél fogva nyilvános, azaz olyan, ahol az emberek jönnek-mennek, s így számuk állandóan változik” (Legf. Bír. 331/1956. sz.). 6. A korábbi szabályozáshoz képest a büntetéssel fenyegetettség, a bűncselekmény stádiumát illetően, szélesebb körű. A javaslat ezért büntetni rendeli az izgatás előkészületének tekinthető magatartásokat. Ezek közé tartozik izgató tartalmú irat, sajtótermék, vagy egyéb tömegpropaganda eszköz készítése vagy megszerzése, az ilyen eszköz birtokbantartása, feltéve ha az izgatás törvényi tényállásának egyéb elemei is fennforognak. Ez utóbbi feltételek esetén a javaslat az előkészület bármely más formáját is büntetni rendeli. A 128. §-hoz A szabályozás elvi alapja az a felismerés, hogy az izgatás veszélyeztető bűncselekmény, megvalósítja tehát mjnden olyan magatartás, amely azzal veszélyeztet, hogy gyűlöletet kelt az azt észlelő
