Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről

162 meg. Az ellenforradalmi propaganda és agitáció tehát közvetlenül sérti : a) a magyar nemzetet, h) a Magyar Népköztársaságot, c) a Magyar Népköztársaság államrendjét, cl) a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, e) az Alkotmány valamely alápelvét, f) az államrend valamely alapintézményét, ej) a Magyar Népköztársaság nemzetközi kap­csolatát, avagy h) valamely népet, nemzetiséget, fajt vagy felekezetet, végül i) egyes csoportokat vagy személyeket. A bűntett tárgyának iljT.en megfogalmazása kifejezésre kívánja juttatni, hogy a büntetőjogi védelem nemcsak az Alkotmányban már rögzített alapintézményeket, hanem a szocializmus célkitű­zéseinek megfelelő valamennyi újonnan kialakuló szervet, intézményt is megilleti. Az Alkotmány alapelvei ugyanis az elért eredmények realitására támaszkodva: jövőbe mutatók. A javaslat tehát büntetőjogi védelmet nyújt mindama izgató maga­tartásokkal szemben, amelyek támadási pontjai: a népi hatalom, annak népi demokratikus rend­szere, és azok a politikai, gazdasági, valamint egyéb intézmények, amelyek állami és társadalmi berendezkedésünk alapját képezik. A nemzetközi együttműködés ellen izgató maga­tartások az ellenséges propaganda olyan lánc­szemei, amelyek elsősorban a proletárinternaciona­lizmus eszméjének érvényesülését akarják gyengí­teni. A nemzetközi kapcsolatokat veszélyeztető cse­lekmények kimerítő felsorolását a javaslat azért mellőzi, mert az elkövetési magatartások a leg­különbözőbb formákban jelentkezhetnek. így ide­tartoznak valamely idegen állam vagy nemzetközi szervezet képviselőjével szemben elkövetett olyan verbális cselekmények, amelyek a nemzetközi együttműködés megbontására, megzavarására alkalmasak, vagy azok az izgatási tevékenységek, amelyek a dolgozók más államának demokratikus rendjét támadják, stb. A javaslat figyelembe vette azt is, hogy békés, aktív nemzetközi együttműködésre irányuló poli­tikánkat közvetlenül veszélyeztetik az olyan magatartások, amelyek a Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatainak léte, illetve létesítése ellen irányulnak, végső soron az ilyen kapcsolatok megrontását is előidézhetik. A nép, nemzetiség, felekezet, vagy faj, illetőleg egyes csoportok vagy személyek elleni izgatással kapcsolatos szabályozás a bírói gyakorlat megálla- podottsága folytán külön indokolást nem igényel. 3. Valamennyi elkövetési magatartás tárgyi sajátossága, hogy az izgatás törvényi tényállása csak abban az esetben valósul meg, ha a cselek­ményt legalább két személy előtt követték el. Közömbös azonban, hogy együttesen jelenlevő személyek előtt vagy több személy előtt, de külön-külön, más-más alkalommal hangzott el az izgatás. A javaslat szabályozása szerint tehát a suttogó propaganda is üldözendő, akár az egyé­nenkénti meggyőzés szóbeli vagy írásbeli mód­szerét, akár a hólabdaszerű módot alkalmazza az elkövető, miáltal a kiszemelteket folyamatosan igyekszik a népi demokratikus rendszer ellen hangolni, befolyásolni. Az izgatás elkövetési magatartása lehet : ver­bális közlés, írás, valamint az értelmi és érzelmi befolyásolás különböző más formái. (Ráutaló magatartások.) 4. Mint fentebb már erről szó volt, a javaslat e szakaszban a hatályos jogi szabályozást nagy részben átvette. Értelmezésére — ennek megfele­lően — az állandó bírói gyakorlatból a követ­kezőkre kell rámutatni: a) az izgatás veszélyeztető bűncselekmény: ,,a cselek mén}' szándékosságának megállapítá­sához elegendő, de egyben szükséges is, hogy az elkövető akarja a kijelentés megtételét, az írásmű terjesztését vagy egyéb tevékenységének kifej­tését és egyben felismerje, hogy magatartása alkal­mas lehet más személyekben a népi demokratikus államrenddel szembeni gvíílölet. felkeltésére’' (B. H. 1750. V. 10.); b) az izgatás veszélyeztető jellegéből folyik, hogy befejezettségéhez nem szükséges, hogy más­ban ténylegesen gyűlölet keletkezzék. Elegendő az, ha a terhelt tevékenysége a gyűlölet felkel­tésének veszélyét előidézte (B. H. 1661. V. 7.). 5. Az elkövetési módra figyelemmel, minősí­tett esetként kellett kiemelni a sajtó vagy sok­szorosítás útján elkövetett, valamint az egyéb olyan izgatást, amely ellenséges tömeghangulat felkeltésének veszélyét is előidézheti (nagyobb nyilvánosság). Irányadónak vehető a bírói gya­korlatban kialakult ama álláspont, hogy nagyobb „nyilvánosságot kell. . . megállapítani' már öt személy jelenléte esetén is, ha a hely rendeltetésé­nél fogva nyilvános, azaz olyan, ahol az emberek jönnek-mennek, s így számuk állandóan válto­zik” (Legf. Bír. 331/1956. sz.). 6. A korábbi szabályozáshoz képest a bünte­téssel fenyegetettség, a bűncselekmény stádiumát illetően, szélesebb körű. A javaslat ezért büntetni rendeli az izgatás előkészületének tekinthető magatartásokat. Ezek közé tartozik izgató tar­talmú irat, sajtótermék, vagy egyéb tömegpro­paganda eszköz készítése vagy megszerzése, az ilyen eszköz birtokbantartása, feltéve ha az izgatás törvényi tényállásának egyéb elemei is fennforognak. Ez utóbbi feltételek esetén a javas­lat az előkészület bármely más formáját is büntetni rendeli. A 128. §-hoz A szabályozás elvi alapja az a felismerés, hogy az izgatás veszélyeztető bűncselekmény, megvaló­sítja tehát mjnden olyan magatartás, amely azzal veszélyeztet, hogy gyűlöletet kelt az azt észlelő

Next

/
Thumbnails
Contents