Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
s. . 160 .' a társadalomra oly mértékben veszélyes magatartást valósítsanak meg, amely objektíve alkalmas arra, hogy az államrendet aláássa, vagy legalább gyengítse, illetőleg ily reális veszélyt idézzen elő. A kártevés azonban mégsem tekinthető hivatali bűncselekménynek. A közmegbízatás ugyanis nemcsak állami, hanem társadalmi is lehet. Az egyes társadalmi megbízatásokhoz közügyek intézésének joga és kötelessége fűződik. A megbízatás a.megválasztás útján adott meg hatalmazást is jelenthet egyes közérdekű funkciók gyakorlására. Az alany ilyen jogállása pedig éppen úgy, mint a hivatal vagy szolgálat betöltése, lehetőséget nyújt .»a javaslatban írt bűntett törvényi tényállásának megvalósítására. 6. A javaslat értelmében súlyosabban minősül a kártevés, ha különösen súlyos következményekkel járt. E minősítő körülmény tartalmát a bírói gyakorlatnak kell közelebbről meghatározni, az előfordulható esetek nagy száma taxatív felsorolást lehetetlenné tesz, s feleslegesen kazuisztikussá is tenné a szabálvozást. * ) Rombolás A 125. ß hoz A rombolás mindig közvetlenül anyagi károkozás, fizikai behatás vagyontárgy megsemmisítésére, végleges vagy időleges használhatatlanná tételére. A rombolás törvényi tényállása csak az eredmény: a vagyontárgy megsemmisítése, vagy végleges, illetve időleges használhatatlanná válása következtében tekinthető befejezett bűntettnek. Amennyiben az eredmény bekövetkezésének csupán reális lehetősége áll fenn: a bűntett kísérletét kell megállapítani. 4. A javaslat a rombolás minősített esetei közé a különösen veszélyes eszközzel elkövetést is felvette. Az ilyen magatartás ugyanis mint gyújtogatás, robbantás vagy közveszély előidézésére alkalmas egyéb eszköz felhasználása, az elkövető által elérni kívánt eredményen túl, további emberéletben vagy anyagban bekövetkező kárra, sőt a lakosság körében pánikkeltésre is vezethet. Enélkül is súlyosabban minősül a rombolás, ha háború idején követik el, vagy abból különösen súlyos hátrány származott. Ennek fogalmi kereteit a bírói gyakorlat alakíthatja ki, nemcsak a pénzértékben kifejezhető kárra, hanem a cselekmény összes körülményeire figyelemmel. Merénylet 1. A javaslat a rombolás törvényi tényállásának létrehozásával — a kártevés tényállásához hasonlóan — ki kívánja egészíteni a hatályos jog szabályozását. A tényállás a diverziós jellegű cselekményeket mint állam elleni bűntetteket üldözi. A hatályos szabályozás értelmében ugyanis a romboló (diverziós) cselekmények aktív szabotázsként vagy társadalmi tulajdon elleni bűntettként üldözhetek, anélkül azonban, hogy jogszabályok rámutatnának e büntetti magatartások jellegzetes politikai tartalmára (BHÖ. 237. pontja és minősített esetei, továbbá BHÖ. 233. pontja). 2. A javaslat a védett tárgy szempontjából nem tesz különbséget a kártevés és a rombolás között. Míg azonban a kártevés közvetlen tárgyainak felsorolását mellőzi, a rombolásnál rámutat a közvetlen' tárgy típusára, mint fontos vagyontárgyra. Példálódzó felsorolással érzékelteti, hogy elsősorban a közművet, vagy más hasonlóan fontos üzemet, berendezést, középületet vagy építményt, termékkészletet vagy hadianyagot kell a rombolás bűntette közvetlen tárgyának tekinteni. A közvetlen tárgyak ily megjelölése egyben azt a célt is szolgálja, hogy az állam elleni legsúlyosabb bűntettek közé tartozó rombolás bűntettét a jogalkalmazás szempontjából elhatárolja azoktól a magatartásoktól, amelyek hasonló bűncselekményi tárgyakat közvetlenül támadnak ugyan, azonban azok kevésbé fontosak. Az ilyen magatartások ugyanis, mint közveszélyű, illetőleg társadalmi tulajdon elleni büntettek üldözhetők. 3. A rombolás elkövetési magatartása a kártevéstől elsősorban az elkövetés módjában tér el. ... A 12(i. §-hoz 1. Az állam elleni bűntettek egyik jellegzetes formája a közönséges bűncselekmény alakjában, ellenséges politikai indítékból véghezvitt támadás. A hatályos jog nem tartalmaz külön rendelkezést a merénylet (terror) cselekmény büntetés alá helyezéséről. A javaslat a merénylet törvényi tényállásának létrehozásával — hasonlóan a kártevés és a rombolás szabályozásához — határt kíván vonni a közönséges és az állam elleni bűntettnek minősülő, személy elleni támadások között, ezért csak az olyan cselekmény minősül terrorista cselekménynek (merénylet), amely ellenforradalmi jellegű, és meghatározott személyi körhöz tartozó passzív alany ellen intézett támadás. A merénylet mint terrorista bűntett speciális tárgya: a népi demokratikus államrend politikai alapja. A merénylet közvetlen tárgya: az emberi élet és a testi épség abban a körben, amire a fokozott büntetőjogi védelem kiterjed. A bűntett ellenforradalmi jellegét a merénylet törvényi tényállásának ama ismérve határozza meg, hogy a cselekményt a sértettnek a szocializmus érdekében kifejtett tevékenysége miatt követik el. 2. A sértettek körét a javaslat akként szabja meg, hogy azokat a személyeket vonja e körbe, akik népi demokratikus rendszerünkkel, a szocializmus építésével annyira összeforrtak, hogy a személyüket politikai indítékból ért támadás a rendszerellenesség kifejezésére is alkalmas. Ez a kör — a személyek funkcióit tekintve — az állam-
