Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
168 karhatalmi erőket kellett igénybe venni. A lázadással járó egyéb súlyos következmények esetleg más bűncselekmények eredményeként is jelentkezhetnek, elsősorban erőszakos cselekményekként mint pl. személyek elleni erőszak, épületek, dolgok megrongálása stb. b) A cselekmény háború idején való elkövetésével kapcsolatban utalni kell a 114. § fogalommeghatározására. c) A lázadó tömeg — nyílt jellegénél fogva — emberben és anyagban éppolyan kárt idézhet elő, ha szoros értelemben nem lőfegyverrel, hanem egyéb olyan tárgyakkal (pl. kalapács, balta, husáng stb.) fegyverzi fel magát, amelyek segítségével emberi életet lehet kioltani, vagy egyébként nagy erőt kifejteni. Ezért — az összeesküvéssel ellentétben — a javaslat nem fegyveres, hanem felfegyverkezett csoportosulást kíván meg a minősített eset megállapításához. A „felfegyverkezés” fogalommeghatározását a 115. § adja. 4. A javaslat a lázadás esetében nem ismer összetett bűncselekményeket. A javaslat e szabályozásnál abból indult ki, hogy a lázadásnál — minthogy az összeesküvésnél szervezetlenebb — nem célszerű delictum complexumok létrehozása. Delictum complexu- mok megkonstruálása esetén ugyanis az egyéni felelősség elve nem érvényesülne megfelelően. A tömeg egyes tagja a tömegzavargás során olyan cselekményeket követhet el, amelyekért a szervezőt, a vezetőt csak akkor indokolt felelősségre vonni, ha a cselekménnyel kapcsolatosan elkövetői felelőssége (bűntettesi, társtettesi vagy részesi felelősség) az általános szabályok szerint megállapítható. Ha azonban a lázadás során a tömegindulat hatása alatt olyan cselekményt követett el a tömeg bármely tagja, amelynek folytán a lázadás a közrend súlyos megzavarására vezetett, a szervező, a vezető a lázadás minősített esete szerint büntetendő. A 121. §rhoz 1. A javaslat a lázadásnál is külön tényállásba foglalja a lázadásban való részvételt, illetőleg a lázadás támogatását. Ugyancsak a tárgyi oldalon nyert megfogalmazást a cselekmény ellenforradalmi jellege. A törvényi tényállás ilyen megfogalmazásából folyik, hogy a szakaszban foglalt bűntett is csak szándékosan követhető el. Minthogy á zavargó tömegbe igen nagy számban sodródhatnak demagóg jelszavakkal megtévesztett, a tömeghangulat hatása alá került állampolgárok, a 121. §-ban meghatározott lázadás büntetési tétele alacsonyabb mint az összeesküvésben való részvétel, illetőleg azt támogató magatartás bűntettének büntetési tétele. 2. A (2), illetőleg a (3) bekezdés a lázadásban való részvétel és támogatás minősített eseteit szabályozza. Ezek a minősített esetek részben megegyeznek a 120. §-ban szereplő minősítő körülményekkel — a közrend súlyos megzavarása, a felfegyverkezve, illetőleg háború idején való elkövetés —, de különböznek abban, hogy e szakasznál a fegyveres részvétel külön kiemelést nyert, és e minősítő körülményekhez különböző büntetési tételek fűzednek. ' A tömegben résztvevő, illetve a tömeghez csatlakozó elkövető, a tömegzavargás ellenforradalmi iránya mellett a közrend súlyos megzavarását, illetőleg a tömeg, vagy a tömeg egyes tagjainak felfegyverzett voltát észleli. Minthogy pedig a 123. § büntetlenséget biztosít számára, ha a lázadást — az ott irt feltételek mellett — abbahagyja: a lázadás minősített esetében bünteti, ha a minősített körülmények fennforgása ellenére a lázadásban részt vesz, illetőleg azt támogatja, mert a lázadásnak mint ellenforradalmi erő- csoportosulásnak az erejét, a lázadással megvalósuló állam elleni támadás veszélyességét nem utolsósorban a tömeg nagysága is meghatározza. De emeli a lázadásban való részvétel társadalomra veszélyességét, ha az elkövető abban fegyveresen vesz részt. A fegyver birtoklása — éppen a tömeg- hangulat hatására — könnyen erőszakos cselekmények elkövetéséhez vezethet. A társadalom védelme ;ezért megköveteli, hogy ne csak a fegyverrel végrehajtott egyéb bűntettért feleljen az elkövető, hanem magának a veszélyes helyzetnek a megteremtése is súlyosabb büntetést vonjon maga után. A 120. §-nál kifejtettek értelmében és a fentiekből is folyik, ha a lázadásban résztvevő által a lázadás során elkövetett más bűntettéit — más államellenes, élet vagy testi épség, vagy vagyon elleni bűntett stb. — az elkövető a halmazati szabályok szerint felel. A 123. §-hoz Ugyanazok a jogpolitikai megfontolások, amelyek összeesküvés esetén a büntethetőség megszüntetésére vezettek, a lázadásnál is érvényesülnek. Azok a különbségek azonban, amelyek a két tényállás között fennállanak, indokolják, hogy a lázadásnál más feltételekhez fűzi a javaslat a büntetlenséget. Elsőrendű érdeke fűződik a társadalomnak ahhoz, hogy a lázadás teljes kibontakozását megelőzze, hogy lehetőséget biztosítson ahhoz, hogy a lázadó tömeg szétoszoljon. Kétségtelen az is, hogy a lázadó,tömeg társadalomra veszélyességét a résztvevők száma is fokozza. A javaslat ezért a lázadás abbahagyását büntetlenséget eredménye- nyező körülményként jelöli meg, mégpedig az ehhez fűződő érdek nagy fontosságára tekintettel, függetlenül attól, hegy az abbahagyás önként vagy felszólításra történt. A lázadás abbahagyásához azonban csak addig fűződik a társádalomnak büntetlenséget is ered
