Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
a lényeges anyagi támogatás a vezetés fogalmi köre alá esik. 2. A minősített esetek konstrukciója természetesen azonos a 11(5. §-ban szereplő minősített esetek kontrakciójával. A 118. 8-hoz 1. A javaslat 11. §-a az előkészületi cselekményként értékelhető magatartásokat taxatíve felsorolja, szabályozza az előkészülettől való elállás esetét, s azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az előkészület csak akkor büntethető, ha ezt a törvény külön rendeli. E szabályozás folytán a javaslat, amikor az előkészületi cselekményt büntetni kívánja, a Különös Részben arra szorítkozik, hogy az illető bűntett előkészületi cselekményének a bűntetti tételét határozza meg. Ennek a rendezésnek megfelelően nyert a 118. § is' megszövegezést. 2. A javaslat alapján kialakuló bírói gyakorlat a ma érvényesülő bírói gyakorlatra annái inkább támaszkodhatik majd, mert a hatályos jog is ismeri az állam elleni szervezkedés előkészületét (BHÖ. 8. pontba felvett jogszabály): a mással való szövetkezést, felhívást, ajánlkozást vagy vállalkozást. Irányadó szempontként a jövőben is az összeesküvés működését lehetővé tevő szervezet tényleges létrejöttét kell tekinteni. (V. ö. L. B. már idézett 293/1957. sz. Ein. tan. határozatával.) A 119. 8-hoz 1. A hatályos törvényi szabályozás büntetlenséget az elálláshoz és abbanhagyáshoz fűz. Attól függetlenül, hogy az elállás és az abbanhagyás nem azonos fogalmak, és hogy az elállás megállapíthatóságának — a bírói gyakorlatból tükröződben — a teljesség, véglegesség és feltétlenség a feltételei, egyik fogalom mögött rejlő magatartás sem jelent a javaslat álláspontja szerint kellő garanciát arra, hogy az összeesküvést teljesen felszámolják. Ez az eredmény nyilván csak a hatóság értesülésétől remélhető. A javaslat ezért kizárólag az önkéntes feljelentéshez fűz büntethetőséget megszüntető hatást. 2. A hatályos törvényi szabályozás értelmében a mozgalomtól vagy a szervezkedéstől elállás csak a mozgalom vagy a szervezkedés miatti felelősségre vonást zárja ki. Ebből következik, hogy a mozgalomtól vagy a szervezkedéstől elálló elkövető de lege nem mentesíthető a büntetés alól az olyan bűntetteket illetően, amelyeket a mozgalom vagy a szervezkedés céljára vitt véghez. A javaslat a delictum complexumokat illetően nem változtat a jelenlegi helyzeten. Az ellenkező megoldás ugyanis a gyakorlatban súlyos aránytalanságokhoz, az állampolgárok igazság- érzetét sértő elbíráláshoz vezetne. A társadalom érdekével állana ellentétben, ha az egyébként is főbenjáró bűntettet megvalósító elkövető büntetlenséget élvezne. Ezért a társadalmi és jogpolitikai érdekeknek megfelelően: a büntetlenség nem vonatkozik az ób an elkövetett cselekményekre, amelyek az összeesküvéstől függetlenül is bűntettet valósítanak meg. Amennyiben azonban az összeesküvés működésének lehetetlenné tétele kiemelkedően súlyos társadalmi veszélyt hárít el: az összeg- eskü vés céljára vagy azzal összefüggően elkövetett bűntett megítéléssé során természetesen megfelelően alkalmazhatók az enyhítés általános szabályai. Lázadás A 120. 8-hoz 1. A lázadás tárgya általános értelemben a népi demokratikus állami vagy társadalmi rend. A lázadás közvetlen tárgyát azonban a javaslat nem jelöli meg, mert minden olyan erőcsoportosulást büntetni kíván, amely az állami л-agy társadalmi rend megdöntésére vagy gyengítésére irányul. A közvetlen elkövetési tárgyak meghatározása ezért vagy túlságosan kazuisztikus, л-agy példálódzó lenne. A lázadás közvetlen tárgyai elsősorban az államhatalom, az államigazgatás szervei, a párt- és egyéb tömegszervezetek lehetnek. 2. A lázadás elkövetési magatartása: a 120. § esetében a tömegzavargás szervezése vagy vezetése. A tömegzavargásnak fogalmi л-onatkozás- ban nem feltétele, hogy előzetesen szerv-ezzék, a lázadás irányítói építhetnek árra, hogy egy már összeverődött, esetleg nem reakciós, sőt nem is politikai célú tömeg hangulatát ellenforradalmivá áthangolják, hogy az a népi demokratikus állam- hatalommal szemben fenyegető jellegű fellépésre л-agy zavargás Szítására alkalmassá л-áljék. A lázadás törvényi tényállása az összeesküvéstől alapvetően különbözik. Míg az összeeskm-és illegális, föld alatti aknamunkát л-égző, titkos szer\-ezettel rendelkező csoportosulás, a lázadás a külvilágban nyíltan fellépő, de ugyancsak az állami л-agy társadalmi rendet támadó tömeges megmozdulás. A törvényi tényállás befejezettségének megállapításához itt sem szükséges a tényállásban írt ' cél megлralósulása; a lázadás már a meghatározott céllal rendelkező tömeg létrejöttével befejezett bűntettként nyer elbírálást. , 3. A lázadás különböző aktivitású tömegmegmozdulásban nyilvánulhat meg. Minősített esetenként a javaslat — az összeeskm-éssel azonosan — azt az esetet szabályozza, amikor a lázadás a közrend súlyos megzavarására vezetett, illetőleg ha a bűntettet háború idején кол-ették el, л-égül — az összeesküvéstől eltérőén — ha a lázadást felfegyл-erkezve кол-ették ej. a) A közrend súlyos megzavarásán, mint a lázadás súlyos következményén, azt kell érteni, hogy a rend a lázadás folytán csak hosszabb idő alatt volt helyreállítható, л-agy pedig ел-égett jelentős
