Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről

150 mennyiben hivatalos személy a b) pont értelmé­ben, vagy hogy a c) pontiján említett szervek dolgozói közül kik tartoznak a hivatalos személyek közé. 2. A javaslat az állami szerv fogalmát a legszé­lesebb körben határozza megí Nem csupán az államhatalmi és államigazgatási, valamint a bírói és az ügyészi szerveket vonja ide, hanem az állam gazdálkodó szerveit (pl. állami vállalat) és min­dennemű állami intézményt (pl. kórház) is. 3. A hozzátartozó fogalmát illetőleg a javaslat átveszi a hatályos jog szabályát, csupán az élet- társsal egészíti ki azt. Ezzel csak törvényi szente­sítést kap a bírói gyakorlat, mely már ma is egy­séges abban a tekintetben, hogy az élettársat hoz­zátartozónak tekinti. Nem elégséges ellenben az élettársi kapcsolat ott, ahol a jogszabály kifeje­zetten házastársról szól. 4. A javaslat több helyen használja a bűnszö­vetség fogalmát. így a kábítószerrel elkövetett bűntett, a pénzhamisítás és bélyeghamisítás köré­ben, valamint számos vagyon elleni bűntettnél. Utóbbi körben a hatályos jog a tolvajszövetség, illetőleg társadalmi tulajdont károsító bűntettek­nél a bűnszövetkezet kifejezést használja. Egyik kifejezésnek sincsen ez idő szerint törvé­nyi meghatározása. Erinek hiánya is hozzájárult ahhoz, hogy a bűnszövetkezet fogalma a társadalmi tulajdont károsító bűntettek területén elnyelte a részességi alakzatokat : ahol a bűntett elköveté­sénél két vagy több személy szerepelt, ott rend­szerint bűnszövetkezet megállapítására került sor. Az ilyen — alkalmi — együttműködés azon­ban még nem jelenti a társadalomra veszélyesség olyan mérvű fokozódását, amely már nem értékel­hető a rendes büntetési tétel keretei között. A szövetkezés ott jelent minőségi ugrást a veszélyes­ség terén, ahol a tagok egyben magát a bűnözést szervezik meg, vagyis ismétlődően vagy éppen rendszeresen akarják folytatni bűnös tevékeny­ségüket. Bár a javaslat meghatározása bűncselekmények (több bűntett) elkövetésére szóló megállapodásról beszél, ez nem jelent feltétlenül olyan többséget, mely az ítélet rendelkező részében halmazaiként jelentkezik. Ha tehát az elkövetési cselekmények jogi egységet alkotnak is, a bűnszövetség megálla­pításának nincs akadálya. így a folytatólagos bűntett elkövetésére vonatkozó előzetes megálla­podás megvalósítja a bűnszövetséget, még ha a bűntett megvalósítására csak egyetlen esetben kerül is sor. Világosan kitűnik a meghatározásból, hogy természetes egységként jelentkező, egyetlen bűn­tett elkövetésére szövetkezés, és legalább két személy részvétele ebben és az elkövetésben, még nem alapozza meg a bűnszövetségben elkö­vetés minősített esetét. Az 1950. évi 24. sz. tvr. által bevezetett bűnszö­vetkezet elnevezést a javaslat azért nem vette át, mert a szövetkezet a szocializmus építésében nagy szerepet játszó gazdasági forma, mely az Alkotmányban is szerepel. A szövetkezet ezen­kívül önálló jogi szakkifejezés, mely igen elter­jedt. Ezzel szemben a szövetség szó büntetőjogi szakkifejezésként nem szerepelt eddig — csak a tol vajszövetség elnevezésben — miért is a javas­lat — ennek mintájára — a bűnszövetség kife­jezést használja. 5. Az üzletszerűség megfogalmazása a javaslat­ban megfelel a bírói gyakorlatban kialakult foga­lomnak. Nem szükséges, hogy a bűnözés az elkö­vetőnek egyetlen kereset forrása, vagy akár fő keresetforrása legyen : elegendő, ha azt rendszeres mellékkereset biztosítása végett űzi. A meghatározásban szereplő, rendszeres hasznot biztosító bűntetteknek hasonlóknak kell lenniük, anélkül hogy — mint a 115. §-ban szabályozott visszaesésnél — büntetőjogi jellegük teljes azonos­ságát (amit az azonos nomenklatura jelez) köve­telné meg a javaslat . A bírói gyakorlatra vár annak kimunkálása, hogy e körben a specialitásnak milyen fokát' lehet megkivánni; szó lehet a bűntet­tek olyan csoportjairól, melyeket a dvülönös Rész azonos Fejezetben helyez el. így vagyon elleni bűntettek egymás közt, vagy gazdasági bűntet­tek egymás közt kerülhetnek üzletszerűségi kap­csolatba. 0. Egyes bűntetteknél minősítő körülmény a háború idején elkövetés, pl. állam elleni és katonai bűntetteknél. Az ilyen bűntettek nem csupán a szorosan vett háború tartama alatt (a hadüzenettől, illetőleg az ellenségeskedés megkezdésétől annak megszű­néséig) fokozottan veszélyesek. A háborúval köz­vetlenül fenyegető nemzetközi feszültség állapo­tában is fennáll ez a fokozott veszélyesség: ilyen­kor efféle bűntettek magát ezt a feszültséget is fokozhatják, a háború kirobbanásának a veszélyét növelhetik. A hatályos katonai Btk. 4. §-a ennek megfelelően felhatalmazza a kormányt,' hogy a háború idejére szóló büntető rendelkezések alkalmazását arra az esetre is elrendelhesse, amikor a háború idején kívül, de az országot közvetlenül fenyegető há­borús veszély ideje alatt követnek el bűncselek­ményt. Egyébként a kormány rendelettel határoz­za meg azt a napot, amelyen a háború idejére szóló különös büntetőjogi rendelkezések alkalma­zása kezdődik, illetőleg végződik. A javasolt szabály nemcsak nemzetközi jogi értelemben vett háború, hanem a belső rendet fenyegető súlyos veszély esetére is lehetővé teszi a vonatkozó büntető rendelkezések alkalmazását. Az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély alatt tehát pl. belső ellenforradalmi megmoz­dulás esetét is érteni kell. 7. A termék és a termény fogalmát a javaslat a hatályos joggal (BHÖ. 269. a) és 271. pont) egyezően határozza meg.

Next

/
Thumbnails
Contents