Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
142 VII. FEJEZET A katonákra vonatkozó külön rendelkezések (103-113. §-ok) A katonákra vonatkozó anyagi büntető jogszabályok hazai törvényhozásunkban ez ideig külön jogalkotás tárgyai voltak és önálló kódexet alkottak. így a hatályos Ktbtlc. (az 1948. évi EXIT, törvény) — amely az 1930. évi II. törvényben foglalt előző katonai büntető törvénykönyvet helyezte hatályon kívül — még ugyancsak az önálló kódex alakjában' lépett fel, és általános • részében öt fejezetben, a büntetőtörvénykönyv általános rendelkezéseinek körébe eső részletes szabályozást foglalt magában a katonákra vonatkozóan, a különös része pedig tizenhat fejezet keretében rendelkezett az egyes katonai bűncselekményekről.Mindemellett a fenti szabályozás az általános büntetőjogi normákhoz képest a katonák keretében is csupán módosító és kiegészítő, illetőleg speciális rendelkezéseket tartalmazott, ilyenek hiányában „a közönséges büntetőtörvénykönyv szabályainak alkalmazását” rendelte (Ivtbtk. 1. §). A szocialista jog — az egész jogrendszer egységének jegyében — azon törekvések mellett szól, hogy az egyes alapvető jogágakra vonatkozó törvényhozást helyesebb átfogó és lehetőleg teljes kódex keretébe foglalni. Minthogy pedig a katonákra vonatkozó anyagi büntetőjogi rendelkezések is a büntető törvényhozásnak szerves részei, és az általánoshoz képest csupán részlegesen eltérő vagy kiegészítő szabályozást igényelnek, e spe-, ciális rendelkezéseknek továbbra is önálló katonai büntető kódexbe való foglalása, és így az általánostól való mesterkélt különtartása többé nem indokolt, különösen akkor, amikor az új szabályozások szükségessége időben is egybeesik. A javaslat tehát a katonákra vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseknek az egységes kódexbe való felvételével készült, éspedig a sajátos vonatkozású általános szabályokat — miként a fiatal- korúakra vonatkozó rendelkezéseknél is — a kódex Általános Részének egyik külön Fejezetébe foglalja, míg a katonai bűncslekmények a Különös Résznek ugyancsak egyetlen és az utolsó — dè a speciális közvetlen jogi tárgyaként Címekre osztott — XVII. Fejezetét képezik. A javaslat a katonákra vonatkozó mind az általános, mind a különös rendelkezések tekintetében jelentősen eltért a hatályos Ktbtk.-tól. Ez eltérések legfőbb jellemzője a rövidség, a sajátos katonai vonatkozású rendelkezések maximális tömörítése és .egyszerűsítése. Ezt pedig az a körülmény,tette lehetővé, hogy az általános rendelkezések körét a Ktbtk.-hoz képest már a Btá. megalkotása is leszűkítette, és feleslegessé tette, hogy egyes rendelkezéseket a katonai büntetőjog vonatkozásában megismételjenek, vagy sajátos jogintézményekként fenntartsanak. Az új egységes kódex még kézenfekvőbb lehetőségeket nyújt az eddig eltérően szabályozott általános rendelkezések olyan szabályozására, amely a katonai büntetőjog igényeit is kielégíti. A fentiek folytán tehát feleslegessé vált a Ktbtk. általános részében sajátosan szabályozott egész sor rendelkezésnek a fenntartása, illetőleg a katonákra vonatkozó külön rendelkezésekről szóló Fejezetbe való felvétele. Ilyenek a Ktbtk. alább felsorolt általános rendelkezései: 1. A 2. § (1) bekezdésében foglalt utaló megállapítás szükségtelenné vált annak foljdán, hogy a javaslat Különös Részének XVII. önálló Fejezete a ,,Katonai bűntettek” címet viseli. Ugyancsak felesleges volna az egységes új kódexben a szóban forgó § (3) bekezdésének a fenntartása is, minthogy a javaslat 27. §-a a magánindítványról az egész Különös Rész tekintetében rendelkezik, amelynek a katonai bűntettek is részévé válnak. A katonai bűntettek egyikénél sem kívánja meg a Különös Rész XVII. Fejezete az üldözés előfeltételéül a magánindítványt, amiből önként következik, hogy azok kivétel nélkül hivatalból íildözendők. 2. A 3. §-ban megfogalmazott rendelkezés elhagyásának okául az szolgál, hogy a viszonosságot feltételező ilyen tartalmú rendelkezés az irányadó baráti államok törvényhozásában sem szerepel, és az érintett különleges szolgálati viszonyok szabályozása a vonatkozó katonai szabályzatokból is hiányzik. Ténylegesen fennálló fölé- és alárendeltségi szolgálati viszony esetében viszont az elöljáró és az alárendelt büntetőjogi védelmét szolgáló rendelkezések alkalmazásának külön törvényi utalás nélkül is helye lehet. 3. A háború idejére szóló különös büntetőjogi rendelkezések alkalmazásának szabályozása — amelyről a 4. § rendelkezik — nem csupán a katonai büntetőjogot érinti, minthogy ilyen rendelkezések a javaslat Különös Részében máshol is szerepelnek. Ezért a szóban forgó meghatározás az új kódex általános rendelkezései között kapott helyet (П4. §). 4. A 6. § fenntartását az egységes kódex keretében a javaslat 4. és 5. §-ának ide is irányadó rendelkezései teszik "mellőzendővé. 5. A halálbüntetés végrehajtásának módját a büntetésvégrehajtási szabályok tartalmazzák ; ezért a 7. §-ban foglalt külön rendelkezés fenntartására nincsen ok. 6. A katonai büntetőintézetek megszüntetése és a szabadságvesztés végrehajtásának az 1955. évi 5. számú tvr. alapján kialakult új rendszere folytán a 8 — 10. §-okban foglalt rendelkezések elavultakká váltak, a 11. §-t pedig az 1950: 39. tvr. 2. §-a időközben hatályon kívül is helyezte. 7. A 12. §-ban foglalt rendelkezés kimondására azért, nincs szükség, mert a javaslat 48. §-a a közügyektől eltiltással járó jogkövetkezményeket kimerítően sorolja fel és azok között a hadkötelezettséget érintő korlátozás nincs, továbbá mert az
