Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
124 előéletét a bíróság által figyelembe veendő egyéb körülmények közül a § (1) bekezdésében kiemeli. Ezért nem kívánja a megelőzően felfüggesztett szabadságvesztésre vagy javító-nevelő munkára történt elitélést kizáró okként szabályozni, hanem a bíróságra bízza ennek értékelését. A javaslat szabályozása így van összhangban a 80. § (1) bek. c) pontjának ama rendelkezésével is, amely szerint a törvény erejénél fogva beáll a mentesítés hatálya a javító-nevelő munka kiállását követő egy év elteltével. Abszolút kizáró hatályt tulajdonit azonban a javaslat a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtti, tehát a büntetés foganatba vétele előtt és a büntetés végrehajtása alatti elkövetésnek; ebben az időszakban újabb bűntett elkövetése már minden mérlegelést kizár abban a kérdésben, hogy a felfüggesztéstől kedvező hatást lehet-e várni. Ezzel ugyanis az elkövető már előzetesen bebizonyította, hogy nem felel meg azoknak a várakozásoknak, amelyeket a felfüggesztés előfeltételeként vele szemben támasztanánk. A Btá. 55. §-a (2j bekezdésének a próbaidő sikeres letelte esetén beálló törvényi rehabilitációval kapcsolatos és a Btá 66. § (2) bekezdésében megismételt szabályát a javaslat egy helyen: a 80. § (1) bek. d) pontjában tartalmazza. A javaslat — a Btá-val egyezően — a korábban kiszabott pénzbüntetés esetére a felfüggesztés tekintetében nem állapít meg korlátokat. Ez mindenekelőtt ütköznék a rehabilitáció szabályaival [80. § ( 1 ) bekezdés a) és b) pont], de e büntetés jellegére figyelemmel is indokolatlan volna. A 71. §-hoz 1. A felfüggesztett büntetés végrehajtásának eseteit ma a Btá. 55. §-ának (2) bekezdése és a Bpé. 39. (ma 42). §-a rendezi. Ezeket a rendelkezéseket — elvben változatlanul, de megfelelő átszövegezés- sel és a javító-nevelő munka szabályaival megfelelő összhangban — a javaslat külön szakaszban foglalja össze. A felfüggesztett büntetés két esetben kerül végrehajtásra, éspedig : ej ha a felfüggesztésnek nem lett volna helye és ez a körülmény a próbaidő alatt derül ki [a) pont], és b) ha a próbaidő sikertelenül telt el [6) pont], ■ad a) A felfüggesztett büntetés- végrehajtásának a szóban forgó esetben a javaslat szerint — a Btá. 55. §-ának (4) bekezdésével megegyezően — csak akkor lehet helye, ha a kizáró ok fennforgását a próbaidő alatt állapítják meg. Ha ti. a próbaidő már sikeresen letelt, nincs többé ok a büntetés végrehajtására. A javaslat mellőzi a Btá. 55. § (4) bekezdésének eljárásjogi ízű szövegezését, és a kérdést az anyagi jog szempontjából szabályozza. Annak meghatározása ugyanis, hogy milyen eljárás keretében történjék a felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése, az eljárási jogszabályok feladata. ad b) Ha az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűntett miatt szabadságvesztésre ítélik vagy a vele szemben kiszabott javító-nevelő munkát szabadságvesztésre változtatják át, ez azt bizonyítja, hogy a vele szemben támasztott várakozások nem teljesültek, a felfüggesztés eredménytelen volt, és így a büntetés alól való mentesülésnek helye nem lehet. A próbaidő alatt elkövetett cselekmény miatt ilyen következményekkel járó elítélés hatása kettős: a) a próbaidő alatt elkövetett bűntett miatt kiszabott új büntetés végrehajtása nem függeszthető fel [70. § (5) bek. b) pontja] és b) a korábban kiszabott és felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani. Az eredmény megfelelő esetben a két büntetés összbüntetésbe foglalása lesz (72. §). A felfüggesztett büntetés végrehajtásának ebben az esetben időbeli korlát ja nincs, az tehát attól függetlenül kötelező, hogy az újabb bűntett elbírálására a próbaidő alatt vagy bármikor az után — mégis a felfüggesztett büntetés elévülési idején (58. §) belül — kerül sor. Ennek oka az, hogy nem szolgálhat a feltételes elítélésben megnyilatkozó bizalomra a valóságban méltatlannak bizonyult, elítélt javára az a körülmény, hogy a próbaidő alatt elkövetett bűncselekménye csak utóbb került napvilágra. A javaslat szerint a próbaidő alatt elkövetett bűneselekmény miatti szabadságvesztésre Ítéléssel azonos hatású, ha az elkövetőre ugyanezen időtartam alatt elkövetett bűntett miatt kiszabott javító-nevelő munkát szabadságvesztésre változtatják át. Eszerint a javító-nevelő munkára ítélés önmagában még nem ok a felfüggesztett büntetés végrehajtására, ha azonban a javító-nevelő munkát szabadságvesztésre változtatják át, sor kerül a felfüggesztett büntetés végrehajtására és ennek megfelelően esetleg összbiintetés kiszabására is. Az, aki kettős elitélése után is megvalósítja a javítónevelő munka átváltoztatásának feltételeit [44. § (1) bek.], már nem tekinthető olyannak, akivel szemben a felfüggesztéstől kedvező hatás várható. Azonos eredményre vezetnének egyébként az össz- büntetésre vonatkozó szabályok is. A 75. § (3) bekezdése szerint ugyanis átváltoztatás folytán a javító-nevelő munka helyébe lépő szabadságvesztést az összbüntetésbe foglalás szempontjából úgy kell tekinteni, mintha eredetileg is szabadságvesztést szabtak volna ki; az eset tehát egyértelmű azzal, mint amikor az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt szabadságvesztésre Ítélik. . A javaslat a Btá. 55. § (5) bekezdésben foglalt szabályhoz hasonló rendelkezést nem vett fel, hanem azt az esetet, amikor a felfüggesztett szabadságvesztésre Ítélt személyt utóbb olyan bűntett miatt Ítélik szabadságvesztésre, amelyet a próbaidő kezdete előtt követett el, az összbiintetésnél szabályozza [73. § (3) bek. és 74. §].
