Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
119 A bűnhalmazat és a halmazati büntetés (65 — 67. §-ok) A bűnhalmazat és a halmazati büntetés kérdését a 65., 66. és 67. § rendezi. A 65. § tartalmazza azt a rendelkezést, hogy bűnhalmazat esetén egy büntetést: halmazati büntetést kell kiszabni. A 66. § a halmazati főbüntetés szabályait tartalmazza, míg a 67. § a mellékbüntetések kiszabásáról rendelkezik bűnhalmazat esetében. A 6ő. £-hoz 1. A javaslat szerint bűnhalmazat esetében halmazati büntetést kell kiszabni. A régi Btk. és a Btá. egyöntetű szóhasználata szerint bűnhalmazat esetén összbüntetést kell kiszabni. Ha az ugyanazon személy által elkövetett több bűncselekmény különböző ítéletekben nyert megállapítást, a még teljesen végre nem hajtott büntetéseket ún. utólagos összbüntetésbe foglalják. A javaslat a nyelvhasználati nehézségek elkerülése és a két különböző összbüntetés könnyebb megkülönböztet hét őségé céljából abban az esetben, ha egy és ugyanazon ítélet állapít meg ugyanazzal a személlyel szemben több bűncselekményt, halmazati büntetés kiszabását rendeli, az „összbüntetés” kifejezést pedig arra az esetre tartja fenn, ha a több bűncselekményt különböző ítéletek állapították meg. A „halmazati büntetés” kifejezést a jogtudomány már eddig is használta, és ez a kifejezés jobban adja vissza az egyidejű elítélés tartalmát. 2. Bűnhalmazat akkor forog fenn, ha az elkövetőnek vád tárgyává tett magatartása legalább két bűntett törvényi tényállását valósította meg és ezek a bűntettek egy eljárás keretében nyernek elbírálást. Közömbös, hogy a bűntettek tényállását a terheltnek a külvilágban egyetlen cselekményként jelentkező magatartása (alaki halmazat), vagy több elkülöníthető magatartása (anyagi halmazat) valósította-e meg. A bírói ítéletben ezek az ismérvek mindig abban tükröződnek, hogy a bíróság az elkövető terhére ugyanabban az ítéletben több bűntettet állapít meg. Ezért a javaslat erre az esetre rendeli halmazati büntetés kiszabását. 3. Nincs azonban mindig bűnhalmazatról szó, ha az elkövető valamely magatartása több bűntett törvényi tényállását látszik megvalósítani. Valóságos — alaki vagy anyagi— halmazat csak akkor jön létre, ha a cselekményre alkalmazható törvényhelyek nem zárják ki egymást. Az a jelenség ui., hogy egy cselekmény több bűntett törvényi tényállását valósítja meg, látszólagos is lehet ha a számbajöhető több törvényhely egymással olyan viszonyban van, amelynél fogva a tényállások egyike kizárja a többi alkalmazását. Ilyen viszonynak ismerte fel a jogtudomány elsősorban a specialitás, a konszumpció, a szubszidiaritás vagy az alternativitás eseteit. Ilyen viszonyban van pl. a szándékos emberölés bűntette a testi sértéssel; a hamis tanúzás a rágalmazással; a testi sértés a becsületsértéssel. Nincs helye pl. halmazat megállapításának olyan személy terhére, aki ugyanarra a bűntettre nézve felbujtói és bünsegédi tevékenységet is megvalósított (vö. B. H. 649. sz.). Nem alkot hal- mazatot a célcselekménnyel az olyan eszközcselekmény sem, amelynek elkövetése nélkül a célcselekmény meg sem valósítható és amelynek a büntetése sem súlyosabb a célcselekmény büntetésénél (pl. kettős házasság és intellektuális közokirathamisítás, B. H. 989. sz. ; hatóság tagja vagy közege elleni erőszak és becsületsértés, Legfelsőbb Bíróság 76. számú állásfoglalása; lopás és magánlaksértés); ezekben az esetekben ugyanis a törvényhozó a célcselekmény büntetésének a. meghatározásánál nyilvánvalóan számításba vette a szükségszerű eszközcselekmény társadalomra veszélyességét is. Nincs helye halmazat megállapításának pl. akkor sem, ha a törvényi tényállás a cselekmény szükségszerű vagy rendszerinti befejező tevékenységét — amely a törvényi tényállásba felvett tevékenységgel a közönséges élet- felfogás szerint természetes egységet alkot — nem tartalmazza, és az elkövető ezt a befejező tevékenységet is megvalósítja (pl. az általa hamisított pénzt forgalomba is hozza). Ezekben az esetekben nem beszélhetünk alaki halmazatról, mert a cselekményre helyesen csupán egy törvényi tényállás alkalmazható, azaz egységgel van dolgunk. A többség megállapításának akadályául szolgáló okok rendszerét, az elmélet és a bírói gyakorlat hivatott kidolgozni. A 06. §-hoz 1. A javaslat kisebb eltérésekkel fenntartja a Btá. összbüntetési rendszerét és azt az új büntetési alapelveknek megfelelően kiegészíti. A halmazati büntetés nemcsak formailag, hanem tartalmilag is egységes büntetés. Lényege az, hogy az együttesen elbírálás alá kerülő több bűntettre figyelemmel a törvény új büntetési keretet állapít meg; a halmazati büntetés szabálya tehát lényegében a büntetés felső határára kiható kerettágító rendelkezés. A halmazati büntetés in abstracto az Általános llész által a különös részi büntetési keretekhez viszonyítottan megállapított új büntetési keret ; in concreto pedig az együttesen elbírált cselekményre e keretben kiszabott egységes büntetés. 2. A javaslat megmarad az asperáció uralkodó rendszere mellett és csupán azokban az esetekben helyezkedik az absorbció álláspontjára, amikor különböző nemű büntetésekkel fenyegetett bűntettek találkoznak (lásd lent 3. alatt). A 66. § a Btá. 57. §-ának (2) bekezdésében és — a pénzfőbüntetést illetően — a 61. § (2) bekez-
