Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
53 felelőssége csak akkor marad fenn, ha ezt kifejezett rendelkezés írja elő. Tartozásátvállalás. 332. §. (1) Ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosult hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesíthessen. (2) Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép. Megilletik mindazok a jogok, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben megillették ; a korábbi kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló követelését azonban nem számíthatja be. (3) A tartozásátvállalással a követelést biztosító kezesség és zálogjog a kezes és a zálogkötelezett hozzájáruló nyilatkozata hiányában megszűnik. 333. §. Ha a kötelezettség jogszabály vagy hatóság rendelkezése folytán száll át másra, azok eltérő rendelkezése hiányában a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni. XXVIII. FEJEZET. Több jogosult vagy több kötelezett a szerződésben. 334. §. (1) Ha többen tartoznak egy szolgáltatással, illetőleg egy szolgáltatást többen követelhetnek, és e szolgáltatás osztható, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában minden kötelezettől csak a ráeső részt lehet követelni, és minden jogosult csak az őt megillető részt követelheti. A kötelezettek, illetőleg a jogosultak részaránya kétség esetében egyenlő. (2) Ha a szolgáltatás nem osztható, a teljesítés bármelyik kötelezettől vagy valamennyiüktől követelhető (a kötelezettek egyetemlegessége). (3) Ha többen jogosultak nem osztható szolgáltatást követelni, valameny- nyiük kezéhez kell teljesíteni (a jogosultak együttessége). A jogosultak bármelyike követelheti a szolgáltatásnak bírósági letétbehelyezését valamennyi- ük javára. 335. §. (1) Ha a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy mindegyik az egész szolgáltatást követelheti, de a kötelezettet egyszeri szolgáltatás terheli (a jogosultak egyetemlegessége), a kötelezettség minden jogosulttal szemben megszűnik, amennyiben bármelyik jogosult kielégítést kap. (2) A jogosult késedelme, a szolgáltatás lehetetlenné válása, továbbá bármelyik félnek olyan jognyilatkozata amely a követelés érvényesítésének vagy a kötelezettség teljesítésének feltétele — így különösen a felmondás, a megintés és a választási jog gyakorlása — mindegyik jogosultra kihat. (3) A követelés egyik jogosulttal szemben sem évül el addig, amíg az elévülés feltételei valamennyiükkel szemben be nem következtek. (4) Ha valamelyik jogosult a teljesítés iránt pert indít, a per jogerős befejezéséig a kötelezett — anélkül, hogy a késedelem jogkövetkezményei alól ezáltal mentesülne—a többi jogosult irányában megtagadhatja a teljesítést. 336. §. A jogosultakat — ha jogviszonyukból más nem következik — a követelés egymás között egyenlő arányban illeti meg. 33*7. §. (1) Egyetemleges kötelezettség esetében minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de ameny- nyiben bármelyikük teljesít, vagy a kötelezettséget beszámítással megszünteti, a jogosulttal szemben a többiek kötelezettsége is megszűnik. (2) Az egyetemlegesen kötelezettek egymás szerződésszegéséért is felelnek. (3) Minden kötelezett a többieket megillető kifogásokra csak annyiban hivatkozhat, amennyiben a kifogások a jogosult kielégítésével kapcsolatosak. Beszámításra azonban a társkötelezettek követeléseit nem lehet felhasználni. (4) A jogosultnak az egyik kötelezettel szemben beálló késedelme valamennyiük javára beáll.
