Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
54 338. §. (i) Az egyetemleges kötelezetteket — ha jogviszonyukból más nem következik — a kötelezettség egymás között egyenlő arányban terheli. Ha valamely társkötelezett a jogosultnak kötelezettségét meghaladó szolgáltatást teljesített, a többi társkötelezettel szemben — a követelésnek őket terhelő része erejéig — megtérítési követelése támad. (2) Egyik kötelezett sem hivatkozhat a többivel szemben olyan kedvezményre, amelyben a jogosulttól részesült. (s) A jogosultnak teljesítő kötelezettre a jogosultat megillető és a többiek teljesítésének biztosítására is szolgáló jogok átszállnak, amennyiben a többi kötelezettől megtérítést követelhet. II. CÍM. Felelősség szerződésen kívül okozott károkért és jogalap nélküli gazdagodásért. XXIX. FEJEZET. A kártérítés általános szabályai. 339. §. (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy7 az az adott helyzetben általában elvárható. (2) A bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülményiek alapján a felelősség alól részben mentesítheti. 340. §. (1) A károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy7 köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely7 abból származott, hogy7 a károsult e kötelezettségének nem tett eleget . (2) A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért felelős. 341. §. Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, akinek részéről a veszély7 fenyeget, tiltsa el a veszélyeztető magatartástól, illetőleg kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére és ■— szükség szerint — biztosíték adására. 342. §. (1) Semmis az a szerződés, amely a szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredő károkozásért, továbbá bűncselekmény következményeiért való felelősséget előre korlátozza vagy kizárja. (2) Nem jár kártérítés, ha a kárt a károsult beleegyezésével okozták, és a károkozás társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. 343. §. A jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozott kárt nem kell megtéríteni, ha a védekező az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl. 344. §. (1) Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg. (2) A kár a károkozók között egyenlő arány7ban oszlik meg, ha magatartásuk felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani. (3) A bíróság mellőzheti az egyetem- leges felelősség megállapítását, és a károkozókat közrehatásuk arány7ában is marasztalhatja, ha a) ez a kár megtérítését nem veszélyezteti, és tetemesen nem is késlelteti, vagy b) a károsult maga is közrehatott a kár bekövetkeztében, vagy igénye érvényesítésével menthető ok nélkül késlekedett. XXX. FEJEZET. A felelősség egyes esetei. Veszélyes üzem működéséből eredő károk. 345. §. (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. A felelős
