Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
52 síteni, az akadály megszűnésétől szá: mított egy éven belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult lejárat után a teljesítésre halasztást adott. (з) Szocialista szervezetek egj^más közötti jogviszonyában a pénzkövetelés az akadály megszűnésétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt vagy abból három hónapnál kevesebb volna hátra. 327. §. (1) A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása — ideértve az egyezséget is —, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést. (2) Szocialista szervezetek egymás közötti szerződéseinél a felszólítás az elévülést nem szakítja meg, a pénzkövetelés elévülése pedig csak akkor szakad meg, ha a követelést bírósági úton vagy beszedési megbízás útján érvényesítik. Ezeket a rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a hitelnyújtásból eredő követelésekre, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szerződéseire. (3) Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik. (1) Az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg. XXVII. FEJEZET. Engedményezés és tartozásátvállalás. En gedményezés. 328. §. (1) A jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés). (2) Nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja. (3) Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell ; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni. (4) Ha a kötelezettet az engedményező értesíti, a kötelezett az értesítés után csak az új jogosultnak (engedményes) teljesíthet ; az engedményestől származó értesítés esetén a kötelezett követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását. Ennek hiányában csak a saját veszélyére teljesíthet annak, aki engedményesként fellépett. 329. §. (1) Az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is. (2) A kötelezettnek az engedményezésről való értesítése az elévülést megszakítja. (3) A kötelezett az engedményessel szemben érvényesítheti azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket is, amelyek az engedményezővei szemben az értesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek. 330. §. (1) Az engedményező az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért — az engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig — kezesként felel, kivéve ha a) a, követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át az engedményesre ; b) felelősségét egyébként kizárta. (2) Egyebekben az ellenérték fejében való engedményre az adásvétel, az ingyenes engedményre az ajándékozás szabályait kell alkalmazni. 331. §. Ha a követelés jogszabály vagy hatóság rendelkezése folytán száll át másra, azok eltérő rendelkezése hiányában az engedményezés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben a korábbi jogosult kezesi
