Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
43 adása is szükséges. Az átadás harmadik személy (zálogtartó) kezéhez is történhet. 258. §. (1) Kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen akkor is lehet zálogjogot szerezni, ha az, aki a zálogtárgyat adta, nem volt tulajdonos. (2) A dolog egy részén vagy hányadán nem lehet kézizálogjogot szerezni. (3) Jövőbeli vagy feltételes követelés biztosítására a zálogszerződést írásban kell megkötni. 259. §. (1) A kézizálogjog jogosultját megilleti a zálogtárgy birtoklásának joga. A zálogtárgyat további zálogba nem adhatja, köteles azt épségben megőrizni és a zálogjog megszűnésekor visszadni. (2) A jogosult a zálogtárgyat külön rendelkezés hiányában nem használhatja és nem hasznosíthatja, de természetes hasznait jogosult és köteles beszedni. (3) A zálogjog a hasznokra is kiterjed. E hasznok elsősorban a szükséges költségek fedezésére szolgálnak. A jogosult a hasznokról köteles elszámolni. Semmis a zálogjog megszűnése előtt kötött az a megállapodás, amely a jogosultat az elszámolási kötelezettség alól mentesíti. 260. §. (1) Ha a kézizálog szerződést közokiratba foglalták, az okirat alapján — bírósági határozat nélkül is — végrehajtásnak van helye. (2) A felek megállapodhatnak, hogy a kézizálogjog jogosultját bírósági eljárás nélkül, a zálogtárgynak az állami vagy a szövetkezeti kereskedelem útján való értékesítésével elégítsék ki. Ha a jogosult nem állami szerv, a megállapodást közokiratba kell foglalni. (3) A kötelezettség lejárta után írásban meg lehet állapodni a zálogtárgy közös értékesítésében. Ha a megállapodásban meghatározott vagy ennek hiányában bármelyik fél által kitűzött megfelelő idő alatt a zálogtárgyat nem sikerül olyan áron értékesíteni, amelyet a zálogjogosult és a tulajdonos egyaránt kielégítőnek tart, a közös értékesítésre irányuló megállapodás hatályát veszti. 261. §. Ha a kézizálogjog jogosultja a zálogtárgyat a tulajdonosnak visszaadja, a kézizálogjog megszűnik. Megszűnik akkor is, ha a jogosult a birtokából akaratán kívül kikerült zálogtárgyat egy éven belül nem szerzi vissza, és evégből keresetet sem indít. 3. Bankhitelt biztosító zálogjog. 262. §. (1) A bankhitel biztosítására szolgáló zálogjog a bankhitel folyósítása által, a zálogtárgy átadása nélkül is létrejön. (2) A zálogjog kielégítési elsőbbséget biztosít. (3) A bankhitelt biztosító zálogjog részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg. 4. Zálogjog jogokon. 263. §. (1) Zálogjogot átruházható követelésen vagy jogon, valamint olyan jogon lehet szerezni, amelynek gyakorlása átruházható. Zálogjog osztható követelés meghatározott részén is keletkezhet. (2) Ingatlanon fennálló haszonélvezeti jogon zálogjogot nem lehet alapítani. (3) A zálogjog megszerzéséhez szükséges, hogy megalapítását a követelés vagy jog kötelezettjével közöljék, és ha az elzálogosított követelésről vagy jogról okiratot állítottak ki, ezt a zálogjogosultnak átadják. 264. §. (1) A kötelezett az elzálogosított követelést csak a zálogjogosult és a követelés jogosultja kezéhez együttesen teljesítheti. Ha az elzálogosított követelés pénzkövetelés, bármelyik jogosult kívánhatja, hogy a kötelezett mindkettőjük javára bírósági letétbehelyezéssel teljesítsen. Ha az elzálogosított egyéb követelést teljesítik, a jogosult a teljesítés tárgyán kézizálogjogot szerez. A követelés vagy a jog más okból való megszüntetése a zálog- jogosulttal szemben nem hatályos.
