Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről

44 (2) Ha a követelés esedékessége vagy a jog gyakorlása felmondástól függ, kielégítési jogának megnyílta után felmondással a zálogjogosult is élhet. (3) A jogokon fennálló zálogjogra egyébként a kézizálogjog szabályait kell alkalmazni. 5. Jelzálogjog. 265. §. Ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani. Semmis az a zálogszerződés, amely a jelzálogjog jogosultját a zálogtárgy birtokolására, használatára vagy hasz­nai szedésére jogosítja fel. 266. §. (1) Jelzálogjogot szerződéssel csak pénzben meghatározott követelés biztosítására lehet alapítani. (2) Jelzálogjog alapításához a zá­logszerződés írásbafoglalása és a jel­zálogjog telekkönyvi bejegyzése szük­séges. (3) A telekkönyvben a jelzálogjoggal biztosított követelés összegét, vala­mint azoknak a járulékoknak és költ­ségeknek a mértékét, illetőleg keretét is fel kell tüntetni, amelyekre a jel­zálogjog kiterjed. A jelzálogjoggal biz­tosított követelés csökkenése vagy megszűnése a telekkönyvi bejegyzés tartalmára tekintet nélkül kihat a jelzálogjogra. (4) Jogszabály meghatározhatja azo­kat a követeléseket, amelyeknek biz­tosítására a jelzálogjog a zálogtárgyat telekkönyvi bejegyzés nélkül is terheli; az ilyen követeléseket a bejegyzett jelzálogjogokat megelőző sorrendben kell kielégíteni. 267. §. (1) Ha a felek meghatározott tartós jogviszonyból keletkező köve­teléseket kívánnak jelzálogjoggal biz­tosítani, a telekkönyvben a jogviszonyt, és azt a legmagasabb összeget kell fel­tüntetni, amelyen belül a jelzálog­jog a követeléseket biztosítja. (2) Ha a jogviszonyba új kötelezett lép, a jelzálogjog a jogviszonyból ko­rábban létrejött követeléseken felül azoknak a követeléseknek is biztosí­tékául szolgál, amelyek a jogviszonyból az új kötelezett terhére keletkeztek. 268. §. (1) A jelzálogjog a kötelezett tulajdonában álló, a telekkönyvben önálló egységként nyilvántartott egész ingatlant, illetőleg az egész tulajdoni illetőséget terhek. (2) Az elvált termésre a jelzálogjog nem terjed ki, kivéve ha azt már az elválás előtt végrehajtás alá vonták. 269. §. Ha a tulajdonos vagy har­madik személy a jelzálogjog tárgyának épségét veszélyezteti, a jelzálogjog jo­gosultja a veszélyeztető cselekmény eltiltását és a veszély elhárításához szük­séges intézkedések elrendelését kérheti. Óvadék. 270. §. (1) Ha valamely kötelezett­ség biztosítására óvadékot nyújtanak, a jogosult a szerződés nemteljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadékösszegből közvetlenül kielégítheti. (2) Óvadékul pénz,takarékbetétkönyv vagy értékpapír szolgálhat. Ha az óvadék tárgya más dolog, a zálogjog szabályait kell alkalmazni. (3) Bírósági úton nem érvényesíthető követelés óvadékkal biztosítása semmis. Ezt a szabályt az elévült követelés biztosítására nyújtott óvadékra nem lehet alkalmazni. (4) A követelés elévülése az azt biztosító óvadékból való kielégítést nem akadályozza. 271. §. (1) Az óvadékot csak a kielé­gítés céljára szabad felhasználni ; az ezzel ellentétes megállapodás semmis. (2) Az óvadék visszajár, ha az alap­jául szolgáló szerződés megszűnt, ille­tőleg a szavatossági vagy jótállási idő eltelt anélkül, hogy az óvadékból való kielégítésre jogalap volna. Kezesség. 272. §. (1) Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem

Next

/
Thumbnails
Contents