Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről

NEGYEDIK RÉSZ. Kötelmi jog.

I. CÍM.

A szerződés.

XVII. FEJEZET.

Általános szabályok.

198. §. A szerződésből kötelezettség keletkezik szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

199. §. A népgazdasági tervből folyó kötelezettségek teljesítése érdekében — ha jogszabály kivételt nem tesz — szerződéseket kell kötni. E szerződések alapja a jóváhagyott terv.

200. §. (i) A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.

(2) Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet a jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a dolgozó nép érdekeibe vagy a szocialista együttélés követelményeibe ütközik.

(3) A szocialista szervezetek egymással kötött szerződése akkor is semmis, ha jogszabály kifejezett engedélye hiányában

a) ingyenes szolgáltatásra irányul, kivéve a vállalatok együttműködési kötelezettségéből folyó kisebb jelentőségű, alkalmi szolgáltatásokat vagy

b) előleg nyújtására, illetőleg a szolgáltatást megelőző pénzszolgáltatásra irányul, vagy egyébként az önálló elszámolás rendjét sérti.

201. §. (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért — ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik — ellenszolgáltatás jár.

(2) Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik

felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja. A bíróság — ha ez a körülményekhez képest indokolt — az aránytalanságot a szerződés megfelelő módosításával megszüntetheti, és a szerződést hatályában fenntarthatja.

202. §. (1) Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés).

(2) Uzsorás szerződés esetén a bíróság

a) visszaállítja a szerződéskötés előtti helyzetet, vagy

b) a szerződést az aránytalan előny kiküszöbölésével a határozathozatalig terjedő időre vagy pedig a jövőre nézve is hatályossá nyilvánítja.

(3) A bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetében is súlyos helyzetbe hozná. A sérelmet okozó félnek visszajáró szolgáltatást az ügyész indítványára az állam javára kell megítélni.

(4) A sérelmet okozó fél a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni.

203. §. (1) Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, amennyiben a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.

(2) Ha valaki hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget, illetőleg az ingyenességet vélelmezni kell.

(3) Az a fél, aki a szerződésből szár- mazó ingyenes előnytől vétlenül el