Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
35 esett, a harmadik személy irányában nem felel. 204. §. (1) Bírósági úton nem lehet érvényesíteni a) a játékból vagy fogadásból eredő követeléseket, kivéve ha a játékot vágy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le, b) a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követeléseket, c) azokat a követeléseket, amelyeknek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja. (2) A bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kötött szerződés semmis ; az önkéntes teljesítést azonban nem lehet visszakövetelni. 205. §. Egyoldalú nyilatkozatból csak a jogszabályban megállapított esetekben keletkezik jogosultság a szolgáltatás követelésére; az egyoldalú nyilatkozatokra — ha a törvény kivételt nem tesz — a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 206. §. (1) Szolgáltatásra irányuló kötelezettség és jogosultság jogszabályból vagy hatósági rendelkezésből szerződéskötés nélkül is keletkezhet, ha a jogszabály vagy törvényes jogkörében eljáró hatóság így rendelkezik és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást kellő pontossággal meghatározza. (2) Ebben az esetben — jogszabály vagy hatóság eltérő rendelkezése hiányában — a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. XVIII. FEJEZET. A szerződés megkötése. .A szerződési akarat és kifejezése. 207. §. (x) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. (2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály, illetőleg kötelező alapfeltételek rendeznek. (3) Ha a felek megállapodása valamely nem lényeges kérdésre nem terjed ki, és a kérdést jogszabály vagy más kötelező rendelkezés sem rendezi, a bíróság a szerződést — a szerződés céljának és tartalmának figyelembevételével — a forgalmi szokások és általában a szocialista együttélés követelményei alapján kiegészítheti. 208. §. (1) A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. (2) Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni. 209. §. (1) A felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényessége szempontjából közömbös. (2) A színlelt szerződés semmis ; ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni. 210. § . (1) Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. (2) Jogi kérdésben való tévedés címén a szerződési nyilatkozatot akkor lehet megtámadni, ha a tévedés lényeges volt, és munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást. (3) Ha a felek a szerződéskötéskor ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja. (4) Akit a másik fél megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési nyilatkozatot megtámadhatja. Ezt a 3*
