Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
roz, köteles az iratokat a területileg illetékes bírósághoz áttenni. (2) Az a fél, aki a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervének határozatát sérelmesnek tartja, a bíróságtól keresettel kérheti a határozat megváltoztatását. (3) A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt; a békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell. Birtoklás jogalap nélkül. 193. §. (1) Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni. (2) A birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket ki nem elégítik. Ez a jog nem illeti meg azt a birtokost, aki a dolgot bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton szerezte meg. 194. §. (1) A birtokos, aki a dolog kiadására köteles, követelheti a dologra fordított szükséges költségei megtérítését — a dolog fenntartásával rendszerint együtt járó kisebb kiadások kivételével —, továbbá elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat. (2) A birtokos jóhiszeműsége esetén a hasznokkal nem fedezett hasznos költségei megtérítését is követelheti, rosszhiszeműsége esetén pedig a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet megtérítést. (3) Az elvitel jogát csak az állag sérelme nélkül lehet gyakorolni. 195. §. (1) A birtokos köteles a jogosultnak kiadni a dolog meglevő hasznait, kivéve ha ellenszolgáltatás fejében jutott birtokához és jóhiszemű volt. (2) A jóhiszemű birtokos az addig terjedő időre, amíg a birtokot tőle a végrehajtó bizottság illetékes szak- igazgatási szerve előtt vissza nem követelik, a hasznokért és a károkért nem-felelős. A visszakövetelés idejétől kezdve — ha nem vált nyilvánvalóan rosszhiszeművé — felelősségére az általános szabályok, használati és a hasznok szedésére vonatkozó jogára pedig a felelős őrzés szabásai az irányadók. (3) A rosszhiszemű birtokos köteles megfizetni azoknak a hasznoknak az értékét, amelyeket elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott, továbbá felelős a dologban bekövetkezett mindazokért a károkért, amelyek a jogosultnál nem következtek volna be. Felelős őrzés. 196. §. (1) Aki a dolgot más érdekében anélkül tartja magánál, hogy arra külön jogviszonynál fogva jogosult vagy köteles volna, a dolog őrizetéről a jogosult költségére és veszélyére mindaddig köteles gondoskodni, amíg az a dolgot át nem veszi (felelős őrzés). A felelős őrző a dolgot költségei megtérítéséig visszatarthatja. (2) A felelős őrzés tartama alatt a felelős őrző a dolgot nem használhatja, kivéve amennyiben a használat a dolog fenntartásához szükséges. Ha a dolgot e tilalom ellenére mégis használja, a jogosulttal szemben minden olyan kárért felel, amely enélkül nem következett volna be. (3) A felelős őrző köteles a dolog meglevő hasznait kiadni és az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékét — az őrzésből folyó igényei beszámításával — megtéríteni. 197. §. (1) Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra sem szállítja el, és annak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy a költségek előlegezésével járna, a felelős őrző a dolgot értékesítheti, vagy felhasználhatja, kivéve ha a dolog társadalmi tulajdonban van és őrzője szocialista szervezet. (2) A gyorsan romló dolgot — ameny- nyiben lehetséges — értékesíteni kell, illetőleg fel kell használni. (3) Az értékesítésből befolyt összeg, illetőleg a felhasznált dolog ellenértéke a jogosultat illeti meg. 33 3
