Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
140 A 29. § (з) bekezdése a forgalomban résztvevő személyek biztonságát szolgálja ; ezek ugyanis a jogi személyt érintő lényeges változásokról csak a nyilvántartásból szerezhetnek hiteles tudomást. Az általános elvekből következik, hogy a rendelkezés csak a jóhiszemű harmadik személyeket részesíti a 29. § (з) bekezdésében foglalt kedvezményben. 3. A javaslat azt a joggyakorlatunkban mindmáig el nem döntött kérdést, hogy az egyes jogi személyek szervezeti egységei is önálló jogi személyek-e, nemlegesen dönti el, de nyitva hagyja az ellenkező megoldás jogszabállyal való elrendelésének lehetőségét is (30. § (i) bek., 80. § (i) bek.). Az ilyen szervezeti, egységek működését ugyanis általában megfelelőbben biztosítja az, ha ezeknek az egységeknek a vezetői csupán a jogi személy képviselőjének teintendők (30. § (2) bek., 37. §, 80. § (1) bek.). Ez a megoldás fokozza a forgalomban résztvevők biztonságát, mert a kötelezettségvállalás vagyoni fedezete e megoldás mellett nem a belső szervezeti egység elkülönített vagyona, hanem a jogi személy vagyona. Ez a rendelkezés továbbá megfelelőbb szervezet kialakítását segíti elő az egyes jogi személyeken belül, mert jobban óvja a jogi személy vagyonának egységét, ugyanakkor az egyes szervezeti egységek jogkörének szabályozása révén megmarad a lehetőség a szervezeti egységek öntevékenységének széleskörű biztosítására. Végül aligha indokolt a jogi személyek számának, az ezzel bizonyos típusoknál együttjáró nyilvántartásoknak felduzzasztása azokban az esetekben, amikor valójában csupán egy szervezet kisebb-nagyobb önállósággal rendelkező „belső” egységeiről van szó. Az ilyen egységek jogi személyiséggel való felruházása legfeljebb rendkívül kiterjedt, országos hálózattal rendelkező szervezeteknél lehet indokolt. VI. FEJEZET. A jogi személyek egyes fajtáira vonatkozó külön rendelkezések. (31—80. §.) А VI. fejezet a jogi személyek jelenlegi típusai közül az V. fejezethez fűzött indokolásban kifejtett szempontok alapján egyes típusokat viszonylag részletesebben szabályoz. A szabályozás során az a törekvés érvényesült, hogy a javaslat — amennyiben ez lehetséges — az egyes típusok jogi szabályozásának csak polgári jogi vonatkozásairól rendelkezzék : a jogi személy polgári jogi forgalomban való részvételének feltételeit, tehát keletkezését és megszűnését, az akaratának kialakítására és képviseletére szolgáló szerveit stb. szabályozza. Ennek során egyes jogi személyeknél mellőzhetetlen volt bizonyos államigazgatási jogi szabályok felvétele is; ezek a szabások azonban vagy polgári jogi hatást is kiváltanak, vagy a forgalomban résztvevők biztonsága szempontjából közvetlenül is jelentősek. 1. Az állami vállalat. * (31-38. §.) 1. A szocialista állam gazdasági-szervező funkciójának betöltése érdekében gazdálkodó egységeket, elsősorban állami vállalatokat szervez. E gazdálkodó egységek tevékenységének alapja a népgazdaság egész menetét meghatározó népgazdasági terv (Alkotmány 5. §), amely1 * * * * * 7 a dolgozók szükségletei mind teljesebb kielégítésének eszköze ; ugyanakkor a terv teljesítésére irányuló, államilag tervezett, megszervezett, vezetett és ellenőrzött egységes tevékenység megkívánja a végrehajtásban résztvevő egyes szervezetek nagyfokú önállóságát, külön érdekeltségének kiépítését és a tervtelj esítésre való ösztönzés szolgálatába állítását. Evégből az
