Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
138 jogi személy-fajták funkciójuk, fejlődésük távlatai, valamint a polgári forgalomban való részvételük vonatkozásában lényegesen el is térnek egymástól. A javaslat nem szabályozza az összes jogi személy-fajtákat ; az összes jogi személyre vonatkozó általános rendelkezések (V. fej.) után külön csak azokról rendelkezik, amelyek jelentőségüknél, fejlődésük távlatánál fogva külön szabályozást kívánnak (VI. fej.). Ilyen körülmények között egyes fajták külön szabályozása csupán kiemelésüket jelenti, de nem jelenti azt, hogy a jogi személyek kifejezetten nem tárgyalt fajtái (pl. a kereskedelmi társaságok, ügyvédi és más, megfelelő állandósággal rendelkező munkaközösségek stb.) létezésének jogi előfeltételei a javaslat törvényerőre emelésével megszűnnek. A kereskedelmi társaságokról és a már meglevő alapítványokról az életbeléptető jogszabály külön is fog rendelkezni, az ügyvédi munkaközösségek jogi személyiségét az 1958. évi 12. tvr. 19. § (i) bekezdése, a zeneoktatói munka- közösségekét az 57/1955. (VIII. 31.) M. T. sz. rendelet, a táncoktatói munkaközösségekét a 2/1956. (VI. 1.) Np. M. sz. rendelet mondja ki stb.; ugyanakkor a többi jogi személy is, ha az V. fejezet rendelkezéseivel nincs ellentétben, fennmaradhat, illetőleg a törvénnyel ellentétben nem álló jogi személyek újonnan is alakulhatnak. Ezen a téren csupán arra kell figyelemmel lenni, hogy ha újonnan létrejövő jogi személy a lényegét tekintve valamelyik külön szabályozott típus (pl. egyesület vagy szövetkezet) körébe tartozik, illetőleg olyan cél szolgálatára jött létre, amely csak meghatározott jogi személy-fajta kereteiben valósítható meg (pl. állami vállalat, szövetkezet), akkor az azokra irányadó rendelkezéseket és az azokon alapuló jogszabályokat kötelezően alkalmazni kell. V. FEJEZET. Jogképesség ; a jogi személy létrejötte és megszűnése. 1. Az V. fejezet a jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezéseket tartalmazza. Szabályozza a jogi személyek különböző fajtáinak közös vonásait, az állami elismerés általános előfeltételét. Azokat a szabályokat foglalja össze, amelyek egyaránt érvényesek a javaslatban külön nem szabályozott jogi személy - típusokra és — eltérő rendelkezés hiányában — a VI. fejezetben külön szabályozottakra is. A jogi személyiség elismerésének feltételeit a 28. § (i) bekezdése állapítja meg. Rendelkezéseiből az' a nagy jelentőségű következtetés vonható le, hogy a jelenleg már működő és akár a jövőben alakuló bármilyen szervezet polgári jogképességének elismerése végső fokon mindig az államtól függ, közelebbről az állam ama megítélésétől, hogy a jogképességre a kitűzött célok, illetőleg feladatok megvalósítása érdekében szükség van-e. Ez a rendelkezés természetesen nem tárja fel a jogi személy lényegének összes ismérveit, ez azonban nem is feladata a Törvénykönyvnek. A törvénykönyv céljaira elegendő, ha megállapítja, hogy az állami, szövetkezeti és társadalmi szervek és szervezetek jogalanyiságukat az állampolgárokhoz hasonlóan végső fokon az államtól nyerik el. Míg azonban az állampolgárok jogképességének elismerése feltételtől nem függ, addig a jogi személyek vonatkozásában a törvény általános feltételt állapít meg : ezeknél külön megállapított követelmény az, hogy a szervezet nek-szüksége legyen vagyoni jogok szerzésére, illetőleg vagyoni kötelezettségek vállalására. A jogképesség elismerését azért kell attól függővé tenni, hogy az adott szervezetnek — esetleg politikai vagy társadalmi — céljai megvalósításához szüksége van-e arra, hogy a polgári jog által szabályozott vagyoni viszonyok alanya legyen, mert a polgári jog túlnyomórészt vagyoni viszonyokat szabályoz. Az a körülmény azonban, hogy az állami elismerés megítélése szempontjából a vagyoni