Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
114 a szocializmusban érvényesülő elosztási elv térhódítása folytán szintén nem áruviszonyok nyilvánulnak meg ; ezenkívül a munkajogi viszonyok számos más olyan sajátosságot is mutatnak, amelyek a polgári jogi viszonyoktól jelentős mértékben eltérnek (pl. a szakszervezetek szerepe, a munkaügyi igazgatás viszonyai, a munkáltató és munkavállaló viszonyának számos eleme). Mindkét területen továbbá átfogó törvénykönyv áll rendelkezésre. Nem szabályozza a Polgári Torvén ykön yv- javaslat a különféle szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogviszonyokat sem (szerzői és kiadói szerződés, találmányi jog, lijitói jog). A kihagyás döntő oka az volt, hogy az előkészítő munkálatok idején még nem eléggé alakultak ki ezen a téren az elvi keretek, másrészt egyes részeknek külön jogszabályban való kodifikálása megtörtént (újítói jog), más részeké pedig a közeljövőben fog megtörténni (szerzői jog). Ugyancsak nem szabátyoz a javaslat a gyakorlatban viszonylag elterjedt néhány olyan jogintézményt sem, amelyek ugyan önálló elnevezéssel bírnak, ennek ellenére azonban tulajdonképpen a javaslatban szereplő valamely intézménynek csupán sajátos önállósult változatai. Ilyennek tekinthetők pl. a gépállomás és a termelőszövetkezet közötti gépállomási szerződés, mely jelenlegi konstrukciójában egészében a vállalkozási szerződés körébe tartozik. Nem kerülhetett sor továbbá még kialakulatlan vagy elvi kereteiben meg nem szilárdult jog- intézmények-részletekbe menő szabályozására sem, amilyenek pl. a képviseleti szerződések. Ezeknél egyébként rendszerint szintén lehetőség van a törvényi analógia útján a javaslat tételeinek érvényesítésére. Végül nem szabályozza újra a javaslat azokat a múltban szabályozott jog- intézményeket sem, amelyeknek már társadalmi fejlődésünknek jelenlegi fejlettségi fokán sincs gyakorlati jelentőségük. Az idevágó szabályokat a törvényt életbeléptető jogszabály hatályon kívül fogja helyezni, mint ahogy természetesen hatályukat fogják veszteni azok a korábbi jogszabályok is, amelyek a javaslat szabályozási körébe vont életviszonyokat rendeznek. Hatályban marad viszont az a néhány korábbi jogszabály, amely a múltból még szórványosan fennmaradt, de továbbfejlődésünk szempontjából jelentőséggel nem bíró egyes intézményekre vonatkozik. (Részvénytársaság, váltó, csekk.) Ehhez képest tehát a Polgári Törvénykönyv javaslata megállapítja, hogy milyen feltételek mellett lehetnek a magánszemélyek, illetőleg az egyes szervezetek polgári jogviszonyok alanyaivá, milyen feltételek mellett szerezhetnek jogokat és vállalhatnak kötelezettségeket, és rendelkezik a személyiség polgári jogi védelméről. Szabályozza a tulajdonjog különböző formáit, a tulajdonjog tartalmát, keletkezését, továbbá bizonyos, a tulajdonjoghoz egyes vonatkozásokban hasonló használati jogosítványokat, mint pl. a határidő nélküli ingyenes földhasználat vagy a haszonélvezet. Rendelkezik a szerződésekről ; megkötésükről, tartalmukról, módosulásaikról, biztosítékaikról, teljesítésükről, megszűnésükről stb. és szabályozza az egyes, tipikus, gyakrabban előforduló szerződésfajtákat. Megállapítja a jogellenes magatartással okozott károkért való felelősség feltételeit, mértékét, fő eseteit, valamint a jogalap nélküli gazdagodás megtérítésének szabályait. Rendelkezik az öröklési jogról. Ami e joganyag elrendezését, a Polgári Törvénykönyv rendszerének kialakítását illeti, a Kormánybizottság a szocialista kodifikáció eredményeire támaszkodva és a korábbi magyar tervezetek nyomán is haladva állapította meg a javaslat rendszerét. Elvileg abból indult ki, hogy e rendszer alapelvéül elsősorban nem a jogszabályok szerkezeti megkülönböztetését (a dologi, illetőleg kötelmi jelleget) kell elfogadni, hanem az alapul fekvő valóságos társadalmi viszonyokat, amelyek végül is a jogszabályok szerkezeti eltéréseit is meghatározzák. Az volt tehát e téren a szinte
