Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről

113 A javaslat elkészítése során a Kormánybizottság felhasználta azokat a nagy- jelentőségű tapasztalatokat, amelyeket az OSZSZSZK 1923. évi polgári törvény- könyvéből és a folyamatban levő szovjet kodifikációs munkálatokból lehet me­ríteni; nagy gonddal tanulmányozta és hasznosította a Csehszlovák Köztársaság 1950. évi polgári törvénykönyvét, a Lengyel Népköztársaság 1955. évi ptk-terveze- tét, a Bolgár Népköztársaság törvénykönyveit a tulajdonjogról, valamint a kö­telmi jogról ; figyelembe vette a szovjet és a népi demokratikus jogtudomány eredményeit ; hasznos összehasonlító tanulmányokat végzett a francia, német és más polgári törvénykönyveket, kodifikációs munkálatokat illetően stb. Felhasználta továbbá az 1928. évi magyar magánjogi törvényjavaslatot, valamint a felsza­badulás előtti tudomátwos eredményeket és^bírósági gyakorlatot is. A Kormánybizottságot tehát az a cél vezette, hogy a jogtudomány és kodifi- káció nemzetközi eredményeinek, valamint a régi magyar magánjogi intézmények­nek figyelembevételével alakítsa ki a Polgári Törvénykönyv javaslatát. Figyelembe vette azt, bőgj7 az első felépült szocialista társadalom polgári jogának, a szovjet pol­gári jognak nagyszámú és jelentős olyan általános érvényű alkotása van, amely a helyi viszonyokra megfelelően alkalmazva átvehető vagy felhasználható. Különös gonddal ügyelt a társadalmi érdekek feltétlen érvényesítésére, a szocialista tulajdoni formák kiépítésére és védelmére, a népi demokratikus társadalomban mindjobban kibontakozó szocialista együttműködés szervezésére és biztosítására. Gondosan mérlegelte azt is, hogy a gyökeret vert magyar magánjogi intézmények — többnyire nagymértékben átalakítva — mennyiben alkalmasak társadalmi fejlődésünk szol­gálatára, illetőleg teljes félretételük és formájukban is teljesen új intézményekkel való felváltásuk nem jár-e szükségtelen hátrányokkal is. Különösen arra kellett itt figyelemmel lenni, hogy egj^es — a kizsákmányolással, elmaradottsággal, elnyomás­sal szerves kapcsolatban nem álló — öröklési jogi intézmények elsősorban a paraszt­ság körében mély gyökeret vertek, továbbá arra, hogy a népi demokráciánkban is meglevő áruviszonyokra tekintettel bizonyos esetekben kézenfekvő a burzsoá magyar magánjog egyes kötelmi jogi intézményeinek felhasználása. A Kormánybizottság tehát arra törekedett, hogy a szocilista jog és a jogtudo­mány vívmányainak hasznosításával egyrészt elkerülje a régi magyar intézmények öncélú fenntartását, illetőleg elvetését, másrészt külföldi intézmények öncélú meg­honosítását, illetőleg szűklátókörű mellőzését. Arra törekedett, hogy minden eset­ben az adott helyzet és a jogintézmények konkrét elemzése alapján megtalálja azt a megoldást, amely a szocialista fejlődést a leginkább szolgálja. V. A Polgári Törvénykönyv javaslatának elkészítése során az volt a Kormány- bizottság törekvése, hogy a lehetőséghez képest a polgári jog egész anyagát átfogja, és legalább elvi kereteiben a polgári jog valamennyi intézményét szabályozza, tekintet nélkül arra, hogy ezek az intézmények korában a magánjog vagy a kereske­delmi jog keretébe tartoztak-e; — hogy tehát szabályozza az állampolgárok, vala­mint az állami, gazdasági és társadalmi szervezetek legkülönfélébb vagyoni és egyes, más jogterületekhez nem tartozó személyi viszonyait. Nem tartalmazza azonban a Törvénykönyv-javaslat a régi magánjognak azt az anyagát, amely a szocialista polgári jogtól különvált és önállóvá lett : a család­jogot, valamint a munkajogot. A családjogi viszonyok ugyanis általában meg­szabadultak azoktól a vagyoni viszonyoktól, amelyek a burzsoá családot jelle­mezték. Amennyiben e viszonyok vagyoni vonatkozásokat is tartalmaznak, ezek nem mutatják az áruviszonyoknak a polgári jogra jellemző sajátosságait. Ezért a polgári jog elveinek számottevő részét a' családjogban nem is lehet alkalmazni ; a szocialista családi viszonyok alapján a családjog sajátos elvei alakulnak ki. A munka­jogi viszonyokban pedig a termelőeszközök zömének társadalmi tulajdonba vétele, 8

Next

/
Thumbnails
Contents