Országgyűlési irományok, 1953. I. kötet • 1-42. sz.

1953-22 • Törvényjavaslat az Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybe iktatásáról

22/a. szám. 297 A belkereskedelem fejlesztését a kiskereskedelmi áruforgalomnak a népgazdasági tervben előírt 4,2%-os növekedése szabja meg. 1956-ban bővül a kiskereskedelmi forgalomba kerülő áruk választéka, a kereskedelem számos új cikk eladását kezdi meg. Az állami belkereskedelem együttes raktárterülete mintegy 15.000 négyzetméterrel gyarapodik. Fejlődik a bolthálózat és a vendéglátóipar hálózata, 5 új, illetve kibővített szálloda kezdi meg működését, folytatódik a buda­pesti Gellért Szálló újjáépítése is. A felújítási terv lehetővé teszi a Duna Szálló és számos vidéki szálloda, valamint a budapesti Tolbuhin körúti és Batthyányi téri csarnokok felújítását. A fogyasztók érdekeinek védelmében fokozni kell a kereskedelmi minőségellenőrzést, a forgalomba kerülő áruk minőségének vizsgálatát. Folytatódik a kereskedelemfejlesztés és piac­kutatás módszereinek további tökéletesítését szolgáló munka is. Az állami begyűjtő-kereskedelemre a népgazdasági terv nagy feladatokat ró. A költség­vetés biztosítja a begyűjtés számára a szükséges pénzeszközöket, ugyanakkor figyelembe veszi a takarékosság fokozott érvényesülését a begyűjtési apparátusban. A külkereskedelmi terv az 1956. év első negyedétől kezdve aktív külkereskedelmi egyen­leget irányoz elő. E terv teljesítése az egész népgazdaság további zavartalan fejlődésének egyik alapvető feltétele. A költségvetés tartalmazza a külkereskedelem fejlesztéséhez szükséges kiadá­sok előirányzatát. A Minisztertanács népgazdasági célokat szolgáló tartalékára, bel- és külföldi államadóssá­gok fizetésére, valamint egyéb pénzügyi intézkedésekre a költségvetés'4.565 millió forintot irányoz elő, az összes kiadások 10,8%-át. A népgazdaság fejlesztésére fordítandó kiadások előirányzatát a törvény 3. §-a hatá­rozza meg. Szociális és kulturális célokra fordítja a költségvetés az összes kiadások 27,2%-át. Számos új létesítménnyel bővül az egészségügyi intézmények hálózata. Sopronban szív­betegszanatórium, Komlón városi, Vásárosnaményben járási kórház, Szombathelyen tüdőbeteg­otthon épül. Jelentős összegeket juttat a költségvetés a meglévő kórházak és más egészségügyi intézmények felújítására és karbantartására is. Az 1956. évben 1250 ággyal bővül a gyógyintézeti férőhelyek száma, tovább javul a bete­gek élelmezése és gyógyszerellátása. Különösen fejlődik az antibiotikumok alkalmazása a kor­szerű gyógyászati követelményeknek megfelelően. Az elmúlt esztendőben megszervezett új közegészségügyi és járványügyi állomások lehe­tővé teszik a közegészségügy jelentős fejlesztését. Tovább bővül a körzeti orvosi hálózat, különö­sen az ipari centrumokban. Az év során 43 új orvosi körzet létesítésére kerül soi-. A szociális ágazat keretében^ irányozza elő a költségvetés a társadalombiztosítási, üdül­tetési és nyugellátási kiadásokat. A társadalombiztosításban részvevők számának növekedése és az átlagbérek emelkedése következtében több táppénzt folyósítanak, mint az elmúlt évben, jól­lehet a táppénzesek aránya — a megelőző egészségvédelem fejlődése, valamint a munkafegyelem további megszilárdulása következtében — a dolgozók összlétszámához viszonyítva csökken. Magasabb a kifizetésre kerülő családi pótlék összege is, a biztosítottak — különösen a termelőszö­vetkezeti tagok — számának emelkedése miatt. A gyógyszerellátásban minőségi javulás követ­kezik be, a gyógyszerrendelés területén mutatkozó lazaságok és a gyógyszerpazarlás felszáiroSHR I mellett. A költségvetés mintegy 180.000 felnőtt és 23.000 gyermek üdültetését biztosítja. Emel­kedik az üdültetés színvonala, fokozódik az üdülőépületek karbantartása, pótolják, illetve kiegé­szítik az üdülök berendezését. Az öreg és rokkant dolgozók nyugdíjellátását 2.252 millió forint szolgálja. Az előző évihez képest nemcsak a nyugdíjasok átlaglétszáma, hanem az egy főre jutó nyugdíj összege is emelkedik. Jelentősen emelkednek 1956-ban a munkavédelmi beruházások, amelyeknek előirányzata 170 millió forintot tesz ki. A kulturális beruházások segítségével nő az óvodai férőhelyek száma. Az év folyamán 378 általános- és középiskolai tanterem létesül, folytatódik a miskolci és veszprémi egyetemek építke­zése. Új filmlaboratórium épül, folytatódik a Fővárosi Vígszínház újjáépítése. Bővül a mozi­hálózat és a kultúrotthonok hálózata.

Next

/
Thumbnails
Contents