Országgyűlési irományok, 1953. I. kötet • 1-42. sz.

1953-22 • Törvényjavaslat az Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybe iktatásáról

298 22/a. szám. A kulturális ágazat kiadásaiból 3.024 millió forint az oktatási intézmények fenntartását és az oktatás színvonalának emelését szolgálja. A népgazdasági tervnek megfelelően 198 új óvodai gyermekcsoport, 1250 új általános iskolai tanulócsoport és 169 új középiskolai tanulócsoport szervezésére kerül sor. Az egyes oktatási formák helyes arányának kialakításával — a túlzott szakosítás meg­szüntetése érdekében — mind a középiskolai, mind az egyetemi és főiskolai oktatás szervezeté­ben további változások következnek be,. Jelentősen növekszik az általános középiskolai, némileg csökken a szakosított középiskolai tanulócsoportok száma. Az egyetemi és főiskolai hallgatók lét­száma összhangban van a népgazdaság különböző területeinek káderszükségletével. Az egyete­meken egyes szakok és tanszékek összevonásra kerülnek. Tovább fejlődik a járási könyvtárak hálózata, ugyanakkor az üzemi és körzeti könyvtárak közötti könyvcsere megszervezése javítja a könyvellátást. A színházak átszervezése az előző évinél 2300-zal több színházi előadás megtartását teszi lehetővé. Továbbra is megrendezésre kerülnek az Állami Operaház vidéki operaelőadásai. A költ­ségvetés fedezi az 1956-ban megrendezendő Bartók- és Liszt nemzetközi zenei emlékversenyek költségeit. / A minőségi és tömegsport helyes arányainak biztosítása érdekében fokozott anyagi támo­gatásban részesíti a költségvetés a tömegsport fejlesztését, az újjászervezésre kerülő MHK moz­galmat. Tartalmazza a költségvetés az év folyamán lebonyolításra kerülő nemzetközi sportren­dezvények, így többek között a nemzetközi ifjúsági labdarúgó-torna, valamint a téli és lovas olimpiász költségeit. A lakosság kommunális ellátásának további javítása az 1956. évi népgazdasági terv fon­tos célkitűzése. Mintegy 20—30 falusi törpe-vízmű létesül, folytatódik a közkutak karbantartása és felújítása. A dolgozók szükségleteinek fokozott kielégítését szolgálja a gáztermelés mintegy 4,3%-os növekedése és a gáz minőségének megjavítása megfelelő tisztítás útján. Javulnak 1956-ban a dolgozók l%kásviszonyai. Csupán az állami lakásépítési beruházások 70%-kal haladják meg az előző évit. A lakbér jövedelem 75%-át lényegesen meghaladó összeg jut a lakóépületek felújítására és karbantartására. Ugyancsak szerepel a költségvetésben az eddig irodák céljára lefoglalt lakások visszaalakításának pénzügyi fedezete. Az állami vállalatok igazgatói alapjára, valamint jóléti és kulturális támogatásukra a költ­ségvetés 596 millió forintot irányoz elő. Ennek az összegnek legnagyobb rásze a jutalmazások mel­lett a vállalati bölcsődék és napköziotthonok fenntartását, valamint kulturális és sportcélokat szolgál. A szociális és kulturális célokat szolgáló kiadások előirányzata^ a törvény 4. §-a hatá­rozza meg. Üi ^ V * » • • "A honvédelem céljaira fordítja a költségvetés — a törvény 5. §-a szerint — az összes kiadások 9,7%-át. A nemzetközi helyzet enyhülése, a Szovjetunió következetes békepolitikájának 1955. évi sikerei lehetővé tették, hogy a béketábor többi országaihoz hasonlóan a Magyar Népköztár­saság is 20.000 fővel csökkentse fegyveres erőinek létszániát. Ennek következtében nemcsak a védelmi kiadások aránya, hanem az előirányzat összege is csökken. * A rend- és jogbiztonsági ágazat kiadásai — a törvény 6. §-a szerint — 2.04$ millió forin­tot tesznek ki. Az előirányzat biztosítja a jogalkotás és jogalkalmazás fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátását, a szocialista törvényesség megszilárdításának, a társadalmi- és személyi tulajdon fokozott védelmének anyagi feltételeit. * Az igazgatási ágazat előirányzata — a törvény 7. §-a szerint — az összes kiadások 4,9%-át képviseli. Az igazgatási szervek költségvetése a takarékosság követelményeinek érvényesítésével készült el.

Next

/
Thumbnails
Contents