Országgyűlési irományok, 1953. I. kötet • 1-42. sz.
1953-22 • Törvényjavaslat az Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybe iktatásáról
22/a. szám. 295 Az 1956. évi költségvetés 1.185,4 millió forint bevételi többlete — a törvény 2. §-a szerint — az év közben felmerülő szükségletek fedezését szolgálja, biztosítja a gazdálkodás folyamatosságát, az államháztartás szilárd egyensúlyát és a rövidlejáratú hitelállomány növekedésének forrását képezi. * A szocialista ipar fejlesztésére és pénzellátására fordítja a költségvetés az összes kiadások 20,1 %-át. *) A szocialista iparosítást szolgálják az ipari beruházások, amelyeknek pénzügyi fedezeteként a költségvetés 5.342,2 millió forintot irányoz elő, az összes beruházási kiadások 45,4%-át. Az ipar beruházásai mindenekelőtt a gyorsan fejlődő feldolgozóipar alapanyag- és energiabázisának kiszélesítését célozzák. A szénbányászat fokozott gépesítése, új aknák létesítése lehetővé teszi a széntermelés 6,4%-os növelését. A borsodi és a tiszalöki erőművek befejezése, a meglévő erőművek korszerűsítése következtében a villamosenergiatermelés 7,7%-kal emelkedik. Az év folyamán belép a termelésbe az első ötéves tervben megkezdett számos létesítmény, közöttük a sztálinvárosi ércelőkészítő, valamint a gyöngyösoroszi ércbánya és ércdúsító, amelyek jelentősen növelik a vas- és színesfémkohászat termelését. A második ötéves terv 1956-ban meginduló építkezései is elsősorban a hazai nyersanyagforrások kiaknázását, az ipar hazai nyersanyagokkal való ellátását szolgálják, így a Tiszamenti Vegyiművek, a szőnyi krakk-üzem, a Sztálin városi Szalmacellulózüzem. Folytatódik a rudabányai ércdúsító és a tiszapalkonyai erőmű építkezése, megkezdődik Pécsújhelyen egy új erőmű építése. A gépipari beruházások összege az előző évinek kétszeresére emelkedik. Az ipari termelés növelése és korszerűsítése nemcsak új állóalapok létesítését, hanem a meglévő termelőberendezések fokozott felújítását is megköveteli. A költségvetés már 1955-ben is jelentős összeggel támogatta az ipari felújításokat, s 1956-ban ismét 906 millió forintot biztosít erre a célra. Ez az összeg — a vállalatok felújítási alapjának felhasználásával együtt— mintegy 2.340 millió forint értékű felújítás elvégzését teszi lehetővé az ipari minisztériumok vállalatainál. A nehézipar és az építőipar termelésének emelkedése szükségessé teszi a termelési és forgalmi készletek növelését. A költségvetés ezért 957 millió forint összegű forgóalap juttatást irányoz elő az ipar számára. A népgazdaság egyes ágainak fejlesztése és a külkereskedelem érdekei egyaránt megkövet telik az ipari termelés korszerűsítését, a gyártmányok tökéletesítését. A műszaki színvonal emelése, az új technika fokozott alkalmazása, a korszerű technológiai eljárások bevezetése, a műanyagok szélesebbkörű felhasználása az egész népgazdaság, de különösen az ipar további fejlődésének központi kérdése. Erre a célra a költségvetés számos területen tartalmaz pénzügyi fedezetet. A vállalati beruházási és felújítási előirányzatok mellett, a forgóalap juttatáson belül kereken 360 millió forint új gyártmányok bevezetését, a gyártmányok tökéletesítését teszi lehetővé. A hazai és nemzetközi tudományos eredmények alkalmazását, az ipar műszaki fejlesztését segíti elő a vállalatok kísérleti-kutatási munkájának támogatására, valamint az ipari tudományos kutatóintézetek fenntartására előirányzott több mint 200 millió forint. A mezőgazdaság fejlesztésére és pénzellátására fordítja a költségvetés az összes kiadások 10,2%-át. Az 1956. évi népgazdasági terv nagy súlyt helyez a mezőgazdaság fejlesztésére és fokozottan támaszkodik a mezőgazdaság szocialista szektorára. A mezőgazdasági beruházások előirányzata 1.854,7 millió forint, amelynek zömét az állami gazdaságok és a gépállomások kapják. A további gépesítés érdekében több mint 600 millió forint értékű arató-cséplőgépet, traktort, kultivátort és más gépet szereznek be. Az állami gazdaságok az ország szántóterületének közel 10%-án gazdálkodnak, s fontos szerepet töltenek be a lakosság élelmiszerellátásában, valamint a külkereskedelmi terv teljesítésében. Az év folyamán az állami gazdaságok áruértékesítése lényegesen nő. A költségvetés biztosítja a tervezett feladatok megoldásának pénzügyi feltételeit, tartalmazza — a beruházásokon kívül — a termelés növekedésével kapcsolatos forgóalapjuttatást, támogatást nyújt az ) Az adatok a toljos (bruttó) előirányzatra vonatkoznak.
